A strasbourgi plenáris ülésen megszavazott jelentésben a képviselők hangsúlyozták: emberi felügyeletre és erős jogi hatáskörökre van szükség az AI használata által okozott diszkrimináció megelőzése érdekében, különösen bűnüldözéssel vagy határátlépésekkel összefüggésben. Az állásfoglalás szerint, a mesterséges intelligencia alapú azonosítási rendszerek már most is nagyobb arányban azonosítják tévesen a kisebbségi etnikai csoportokat, az LMBTI személyeket, az időseket és a nőket. Az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében az algoritmusoknak átláthatónak, nyomon követhetőnek és kellően dokumentáltnak kellene lenniük e technológiák használata során – hívták fel a figyelmet a képviselők. Ahol lehetséges, a hatóságoknak nyílt forráskódú szoftvereket kell használniuk – teszik hozzá.
A testület tagjai továbbá a magánélet és az emberi méltóság tiszteletben tartása érdekében azt kérik, hogy a közterületeken tiltsák be az automatikus személyfelismerést, továbbá megjegyzik, hogy a polgárokat csak akkor kellene megfigyelni, ha bűncselekmény gyanúja merül fel. A képviselők ugyancsak betiltanák az úgynevezett társadalmi kreditrendszereket is, amelyek viselkedés vagy személyiség alapján értékeli a polgárok megbízhatóságát. Az EP emellett aggodalmát fejezte ki, a biometrikus adatok emberek távoli azonosítására történő felhasználása miatt. A képviselők szerint például meg kell szüntetni a tagállamokban az automatikus felismerést alkalmazó olyan határellenőrzési kapuknak a használatát, mint az iBorderCtrl hazugságvizsgáló robotrendszer.