Az általános hangulat és a kormányzati direktívák jelenleg a spórolást ösztönzik, ami szöges ellentétben áll számításalapú bányászat kultúrájával. A helyzet fenntarthatatlanságát jól mutatja, hogy a kriptopiac legnépszerűbb tagja, a Bitcoin bányászata önmagában évente több mint 110 terawattnyi energiát emészt fel – ez kétszer annyi, mint Magyarország teljes 2021-es áramfogyasztása. Bár már a kriptovaluták világán belül is zajlanak azok az átalakulások, amik elősegíthetik az iszonyatos energiaigény visszaszorítását, az áram árának növekedésével olyan külső sokk éri a bányászpiacot, ami precedens nélküli a technológia eddigi, nem túl hosszú történetében.
A piac már a második legnagyobb kriptovaluta, az Ethereum hitelesítési eljárásának változásaival kapcsolatos hírekre is reagált. A GPU-s bányászat alapját adó, nagy számítási kapacitást igénylő protokollt egy olyan rendszer veszi át, amivel többé már nem lesz ekkora jelentősége a jól teljesítő videókártyáknak. Számos bányászkártya már a változás bejelentésekor a használtpiacra került, és amióta a fejlesztők bejelentették, hogy a teljes átállás várhatóan már szeptember 19-én végbemegy, a folyamat még magasabb fordulatszámon pörög. A helyzetet ráadásul tovább bonyolítja az Európán végighaladó hőhullám, a bányászeszközök hűtése ugyanis további jelentős energiaigényű folyamat.