Az ELTE fizikusai Amerikába mennek, nem hátra

RHICAz ELTE kutatói Amerika legnagyobb részecskegyorsítójában, a New York-i Relativisztikus Nehézion-ütköztető (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) STAR kísérletében vesznek részt .

Mint az ELTE közleményében olvasható, az Ősrobbanás utáni első ezredmásodperc anyagát, a kvark-gluon plazmát tanulmányozó RHIC részecskegyorsító 2022-ben az egyforma irányba forgatott perdülettel rendelkező protonok ütközéseit vizsgálja, hogy az alkotóelemek szerepének régóta keresett titkát megfejthessék. Az ELTE kutatói többek között az adatfelvételbe csatlakoztak be. A Relativisztikus Nehézion-ütköztető több kilométeres gyűrűiben hatalmas energiára gyorsított atommagokat ütköztetnek egymással. Nagy atommagok ütközésekor az őket alkotó protonok és neutronok egy új, utoljára a világegyetem születésekor jelenlévőhöz hasonló közeget, a kvark-gluon plazmát, avagy kvarkanyagot hozhatnak létre. A kísérletek során arra keresik a választ a kutatók, hogy mi történik protonok ütközésekor és hogy ekkor is létrejön-e a kvarkanyag. Továbbá választ szeretnének kapni arra, hogy a proton alkotóelemei milyen kölcsönhatási energia esetén milyen szerepet játszanak a folyamatban, és hogy mekkora hányadát hordozzák a proton energiájának az egyes összetevők.

Mint írják, a RHIC 2022-ben polarizált (azaz egyirányba forgatott perdületű) protonok ütközéseit vizsgálja. Ehhez igen különleges berendezésekre van szükség, többek között úgynevezett szibériai kígyókra, amelyek be tudják forgatni a protonok perdületét a megfelelő irányba. Ha látják a kutatók, hogy a protonok ütközése során merre repülnek ki a részecskék, akkor fény derül arra, hogy a proton alkotóelemei hogyan járulnak hozzá a teljes proton perdületéhez – ami egy lassan száz éve fennálló rejtély. Az adatfelvételt a résztvevő kutatók végzik, feladatuk a gyorsító irányításával való kommunikáció, a kísérlet berendezéseinek (detektorainak) folyamatos figyelése, a kis- és nagyfeszültségű rendszerek irányítása, az adatfelvétel elindítása és leállítása, illetve a több megawattos teljesítményű szupravezető mágnesek kezelése. A kísérletek folyamatosan zajlanak, a kutatók napi három műszakban váltják egymást, ötfős csapatokat alkotva. Az ELTE STAR-Magyarország kutatócsoportjának tagjai – Csanád Máté, Kincses Dániel, Ayon Mukherjee, Nagy Márton és Tripathy Srikanta – 2022 folyamán személyesen és online is bekapcsolódtak a mérésekbe. Az ELTE-csoport az Event Plane Detektor (Eseménysík Detektor) beüzemelésében is részt vett, ez volt az új fejlesztések első lépcsője. A továbbiakban az adatok elemzését végzik, különös tekintettel a femtoszkópiai mérésekre.

“Érdekes és fontos időszak ez a STAR kísérlet életében. Lezárult az erős kölcsönhatás fázisdiagramjának feltérképezésére irányuló adatfelvétel, és megkezdtük ezen adatok elemzését. Ezzel párhuzamosan pedig elindult a STAR előreszórást vizsgáló programja, amelynek során proton-proton és mag-mag ütközéseket is elemzünk majd. A RHIC előbbiben egyedülálló a világon: kizárólag itt tudják ultra-relativisztikus energiájú polarizált protonok ütközéseit vizsgálni. Nemsokára beindul a RHIC-nél az sPHENIX kísérlet is, az után pedig a gyorsító átalakítása következik, a távlati tervek középpontjában ugyanis egy elektron-atommag ütköztető megépítése áll” – számolt be a közleményben Csanád Máté, az ELTE Atomfizikai Tanszékének egyetemi docense, a RHIC-Magyarország kutatócsoport vezetője.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

Elégtételért perel a francia elnök felesége

szo febr 19 , 2022
A párizsi büntetőbíróság előtt kér elégtételt Brigitte Macron, a francia elnök felesége attól a két nőtől, aki olyan álhíreket terjesztett róla az interneten, hogy férfiként született, majd később váltott nemet és nevet. Az elnök felesége által beidézett két nő “médiumként” és “független újságíróként” kezdte terjeszteni az álhírt az interneten. Először […]
Brigitte Macron, a francia elnök felesége

Friss, ropogós