Az elektronikai hulladék jelentős része ismeretlen helyen végzi

Világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek az elektronikai hulladékok: a 2019-ben keletkezett hulladék több mint nyolcvan százaléka ismeretlen helyen – nem hivatalos hulladéklerakóhelyeken, hulladéktelepeken, bontókban – végezte.

A hulladékká vált elektromos és elektronikus készülékek megfelelő kezelése, újrahasznosítása részben azért fontos, mert potenciálisan káros, környezetszennyező anyagokat tartalmaznak, részben pedig azért, mert jelentős nyersanyagforrást – köztük nemesfémforrást – jelentenek. Ez azt jelenti, hogy nincs helyük sem a háztartási hulladékban, sem a lomtalanításra kitett dolgok között, hiszen hazánkban is kiterjedt rendszer segíti e készülékek begyűjtését és szakszerű újrahasznosítását.

Az ENSZ adatai szerint1 2019-ben a világon összesen 53,6 millió tonna e-hulladék keletkezett, aminek alig több mint egyhatodát (17,4 százalék) hasznosították újra, a fennmaradó 44,3 millió tonnás mennyiség sorsa pedig ismeretlen: ezek az eszközök valószínűleg hulladéklerakókban végezték, nem dokumentált módon kereskedtek velük, vagy környezeti szempontból nem biztonságos módon hasznosították újra. A probléma évről-évre súlyosabb, hiszen 2014-ben még „csak” 44,4 millió tonna e-hulladék keletkezett a Földön, ehhez képest 2030-ra már közel hetven százalékkal nagyobb, 74,7 millió tonnás mennyiséggel számol az ENSZ.

Az újrahasznosításban globálisan Európa viszi a prímet, de a kép így is felemás. A kontinensünkön keletkezett 12 millió tonna e-hulladék 42,5 százalékát gyűjtötték be és hasznosították újra dokumentáltan, szabályszerűen, ami toronymagasan a legjobb arány, de a hulladékmennyiség több mint fele továbbra is szemétként végzi.

Az Európai Unióban az összes begyűjtött e-hulladék több mint felét a kidobott a háztartási nagygépek – például mosógépek, villanytűzhelyek – teszik ki. Ezt követik az informatikai eszközök (laptopok, nyomtatók), a szórakoztató elektronikai cikkek és napelemek, valamint a háztartási kisgépek (például porszívók, kenyérpirítók). Az összes többi kategória – például elektromos szerszámok és orvostechnikai eszközök – együttesen az összegyűjtött e-hulladék csupán 7,2 százalékát teszik ki. Az újrahasznosítási gyakorlatok tagállamonként eltérőek: 2017-ben Horvátország az összes e-hulladék 81,3 százalékát, Málta pedig 20,8 százalékát hasznosította újra – Magyarország a maga 51,1 százalékos arányával épp lecsúszott a dobogóról.

Hazánkban az elektromos és elektronikus hulladék mintegy hetven százaléka a lakossági szektorban keletkezik, a fogyasztók a készülékektől jellemzően a közel háromezer üzletben megtalálható leadópontokon, hulladékudvarokban, valamint a lomtalanításhoz kapcsolódó gyűjtések alkalmával szabadulhatnak meg. Magyarországon a 2018-as adatok szerint közel hetvenezer tonna elektromos és elektronikai hulladék begyűjtésére került sor, miközben ugyanebben az évben több mint háromszor ekkora mennyiségű új készüléket értékesítettek.