Az egyik első fekete lyukra bukkanhattak

GNz7q fekete lyukOlyan, gyorsan növekedő fekete lyukra bukkantak az univerzum hajnalából, amely hiányzó láncszemet jelent a szupernagy tömegű fekete lyukak kialakulásában.

A kutatók által GNz7q-nak nevezett objektumról a Hubble űrteleszkóp korábbi adatai alapján sikerült megállapítani, hogy mindössze 750 millió évvel az ősrobbanást követően már létezett. A bizonyítékok arra utalnak, hogy egy fekete lyukról van szó – számolt be a National Geographic a NASA közleménye alapján. A Hubble egy igen kompakt, ultraibolya- és infravörös fényt kibocsátó forrást észlelt, e sugárzásokat pedig egy fekete lyukba zuhanó anyag bocsátja ki. Soha korábban nem észleltek gyorsan növekedő fekete lyukat egy poros, a csillagkeletkezés korai stádiumában lévő galaxisban. A Nature-ben megjelent tanulmány első szerzője, Seiji Fujimoto, a Koppenhágai Egyetem szakembere szerint a GNz7q a legkorábbi ismert szupernagy tömegű fekete lyukakhoz időben közeli objektum. „Az objektum tulajdonságai a teljes elektromágneses spektrumban megfelelnek annak, amit a számítógépes szimulációk alapján várnánk.”

Mint írják, a jelenlegi elméletek szerint a szupernagy tömegű fekete lyukak életüket egy-egy heves csillagkeletkezést produkáló, porban gazdag galaxis magjában kezdték, elképesztően ragyogó kvazárként. A korai Univerzumból ezeket a típusú galaxisokat, és az erősen fénylő kvazárokat megtalálták már, bár mindkettő meglehetősen ritka objektum. A kutatók most úgy vélik, e két objektum közötti átmenetet jelentheti a GNz7q, s amelyben a kvazár fénye vöröses árnyalatot kap. Ugyan egyes, a szupernagy tömegű fekete lyukakra jellemző tulajdonságai – mint például a lyuk körüli akkréciós korong sugárzása – hiányoznak, a szakemberek szerint ez az objektum fiatal korának, és egyelőre kisebb tömegének köszönhető.

Röntgen tartományban az objektum sugárzásából szinte semmi sem észlelhető, amiatt, hogy még mindig rengeteg por van a heves csillagkeletkezést mutató galaxisban, s e por elfedi a központi régió röntgensugárzását. Az ultraibolya sugárzó régió ugyanakkor már e portömegen kívül található, így e tartományú sugárzását jól lehet észlelni. Mindezeket a tulajdonságokat összefoglalva a kutatók arra jutottak, hogy a legvalószínűbb magyarázat rájuk egy gyorsan gyarapodó, fiatal szupernagy tömegű fekete lyuk. A szakemberek bíznak abban, hogy a James Webb-űrteleszkóppal majd több hasonló fiatal objektumot is felfedezhetnek a közeljövőben.


Next Post

A saját fejlesztésű szoftverek világa

ked ápr 19 , 2022
Vajon létezik olyan befektetés, amely két év után is hasznot termel egy vállalkozásnak? A válasz igen. Cikkünk most az egyedi szoftverfejlesztés tulajdonságait mutatja be, valamint feltárja az előre elkészített szoftverekkel szembeni komoly versenyelőnyöket. Mikor érdemes igénybe venni egy egyedi szoftverfejlesztési szolgáltatást? Egy webalapú, egyedileg fejlesztett szoftver segítségével földrajzilag különböző helyeken […]
mav-it.hu

Friss, ropogós