A hatályos törvény szerint az internet- és mobilszolgáltatók kötelesek bizonyos kommunikációs adatokat fél-egy évig, de egyes esetekben az előfizetés megszűnése után is megőrizni, hogy azok a hatóságok részére hozzáférhetők legyenek. Bár a kommunikációt magát nem rögzítik, az adatok között van többek között a hívó felek kiléte, a hívás hossza, a telefonok azonosító jelei és a cellainformációk, illetve internetes kommunikáció esetén a felek IP-címei, technikai adatai.
A törvény egy uniós irányelvet ültetett át, erről azonban az Európai Unió Bírósága már 2014-ben kimondta, hogy sérti a magánszférához való alapvető jogot – a magyar törvényhozás mégsem módosított a szabályozáson. Most az Alkotmánybíróság megállapította alaptörvény-ellenességet: sokkal pontosabban meg kellene határozni, hogy milyen célból lehet elkérni az adatokat, és ez csak bírói vagy más független szerv engedélyével történhetne.
A döntést a TASZ üdvözöli, érthetetlen azonban, hogy arra miért kellett hat évet várni a döntésre, amikor az Alkotmánybíróság saját bevallása szerint is milliókat (minden mobiltelefonon vagy interneten keresztül kommunikáló személyt) érintő problémáról van szó. A jogvédő társaság szerint az sincs rendben, hogy az AB „csak” alkotmányellenes mulasztást állapított meg, felszólítva az országgyűlést a pontosításra, ahelyett, hogy megsemmisítette volna az alapjogsértő törvényhelyeket.
(Képünkön Sulyok Tamás az Alkotmánybíróság elnöke.)