Átlag feletti Magyarország digitális fizetési indexe… mármint régiós szinten

Eölyüs Endre MasterCardRégiós szinten is átlag feletti Magyarország digitális fizetési indexe a Mastercard idén második alkalommal elkészített, 2021-es adatokon alapuló kutatása szerint.

Magyarország 58 pontot ért el a Mastercard digitális fizetési index felmérésén, ami meghaladta az 56 pontos régiós átlagot a vizsgált országok között – közölte Eölyüs Endre, a Mastercard magyarországi vezetője. Elmondta, az évente készülő index 0-100 közötti skálán számszerűsíti a piac fejlődését. A mutató három fő pillérre, az infrastruktúrára, a tudásra és a használatra alapozva méri a piac fejlettségét a digitális fizetések terén. 2021-ben a 58 pontos magyarországi index egy év alatt 7 ponttal emelkedett, elsősorban az infrastruktúra és a digitális fizetések használata javult – ismertette. Az alappillérek között 73 pontot ért el az infrastruktúra, 51-et a tudás és 49-et a használat kategóriában.

Túri Anikó, a gazdaságfejlesztési miniszter pénzügyi és gazdasági jogi szabályozásért, valamint az állami vagyonért és postaügyért felelős államtitkára előadásában kiemelte: felgyorsult a pénzügyi szektor digitalizációja. Az infrastruktúra alappillér 2021-ben az előző évnél kilenccel több pontot ért el. Ez jelzi, hogy a piaci szereplők innovációi, és a helyi piacon megjelenő új technológiák nagyban hozzájárultak a digitális fizetési infrastruktúra dinamikus fejlődéséhez. A kártyás fizetések elterjedése tovább növekedhet a kereskedői elfogadóhálózat bővülésével – mondta. A digitalizációs munkacsoport vezetőjeként arról számolt be, hogy a júliusi megalakulás óta több mint hat tucat javaslat érkezett be, terveik szerint ősszel elkészül az első javaslatcsomag, ebben az írásbeliség digitalizálása, a digitális készségek fejlesztése, vagy az e-ügyintézés területén terveznek szabálymódosítást és több edukációt.

Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója ismertette: a használat alappillér 2020-hoz képest 2021-re 11 ponttal 49 pontra nőtt, elsősorban a digitális fizetési infrastruktúra fejlődésének köszönhetően. Az infrastruktúra kellően fejlett, most a használat ösztönzését nevezte feladatnak. Az MNB célja, hogy 2030-ra a tranzakciók 50 százaléka elektronikus legyen. A készpénz még mindig fontos szerepet tölt be Magyarországon, mutatott rá, ugyanakkor 2021-ben először fordult elő, hogy a fogyasztók többet használták kártyáikat digitális fizetésre, mint készpénzfelvételre.

Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a fizetési infrastruktúra modernizálásának fontos pillérei az online pénztárgépek.

A tárca számos intézményközi összefogást alakított ki a fiatalok pénzügyi tudatossága fejlesztéshez, számos iskolát vonnak be, ifjúsági rendezvényeket tartanak. A tudás alappillér pontszáma 2020-hoz képest 2021-re nem változott: 51 ponton áll, vagyis a digitális fizetési megoldások használatához szükséges készségek 2020 óta nem fejlődtek. Tóth szerint “óriási” teendők vannak, viszont értékelni kell az eddig elért eredményeket.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Egy karibi sziget perrel oldaná meg a klímaváltozást

hét okt 3 , 2022
Egy Hollandiához tartozó karibi sziget, Bonaire peres úton akarja elérni, hogy a hágai kormány megmentse a klímaváltozástól, amely miatt területének akár egyötöde is víz alá kerülhet. Az NU.nl holland hírportál értesülése szerint a 300 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú karib-tengeri sziget lakosai lépéseket fontolgatnak a holland állammal szemben annak érdekében, hogy […]
trópusi sziget