Átadta az NMHH elnöke az idei Magyari Endre-díjakat Győrben

Idén negyedik alkalommal adták át a hírközlés területén kiemelkedő szakemberek részére alapított Magyari Endre-díjat. Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke Bánhidi Zoltánnak a szélessávú mobil technológiák érdekében a 900 MHz-es frekvenciasávon belüli átrendezésben végzett munkájáért, míg Madarász Erikának az azonosítógazdálkodási adatbázisok létrehozásában, a számhordozás bevezetésében és szabályozásában elért kimagasló eredményeiért adott át emlékérmet.

Bánhidi szakmai pályája 1995-től szorosan egybefonódott a magyar személyhívó és mobiltávközlés indulásával, majd fejlődésével. Kiemelkedő szerepet vállalt a 900 MHz-es frekvenciatartományon belüli sávátrendezésben, amely során a magyar mobilszolgáltatók több eljárás során jutottak el a spektrumkészletükhöz. Munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi ún. osztott sávkiosztás helyett az átrendezéseknek köszönhetően a szolgáltatók ma már egybefüggő spektrumblokkal rendelkeznek a sávban. Erre az egységesítésre azért volt szükség, mert hosszú távon ez tette lehetővé az új, korszerű szélessávú mobil technológiák alkalmazását ebben a frekvenciatartományban. A három mobilszolgáltató az NMHH szakmai felügyelete mellett rekordidő alatt valósította meg ezt az Európában is egyedülálló sávátrendezést anélkül, hogy hálózatkiesés történt volna. Ebben a munkában a hatóság nagyban támaszkodott Bánhidi elkötelezett és magas szakmai színvonalon végzett munkájára, amelynek sikerességét jelzi, hogy az áthangolások miatt nem emelkedett a fogyasztói panaszok száma.

Madarász híradástechnikai, valamint adat- és távközlési szakmérnökként pályája elején a digitális programvezérlésű telefonközpontok előfizetői szolgáltatásaival, az „intelligens” hálózati szolgáltatások bevezetésével, valamint a PSTN/ISDN telefonközpontokkal – a hangátvitelre, illetve a hangátvitel mellett egyéb adatcsomagok továbbítására alkalmas telefonhálózatok irányításával – foglalkozott. 2000 óta dolgozik a hírközlési hatóságnál az azonosítógazdálkodási területen, amely arról gondoskodik, hogy a hírközlési hálózatok, azok végpontjai, a hírközlési szolgáltatások és különösen az előfizetők megkülönböztethetőek legyenek – ennek legismertebb eleme a telefonszám. Közreműködött a hírközlési azonosítók átfogó, nemzeti felosztási tervének, az azonosítók gazdálkodási szabályainak kidolgozásában és a használati díjak meghatározásában, valamint mindezek folyamatos felülvizsgálatában. Részt vett az azonosítógazdálkodási adatbázisrendszer, valamint a számhordozáshoz szükséges úgynevezett központi referencia adatbázis létrehozásában és a számhordozás hazai, teljes körű bevezetésében. Értékes tagja a nemzetközi számozási szervezetek magyar csapatának, munkáját európai hatóságok képviselői is nagyra értékelik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

A WannaCryptor hosszú, édes-bús története II.

ked máj 22 , 2018
Az ESET szakemberei összeszedtek néhány érdekességet, amely segíthet a WannaCryptor típusú fenyegetések kivédésében. Régimódi funkciók, modern tartalom A WannaCryptor féregszerű funkcionalitása néhány régebbi technológiára emlékeztetett. A biztonsági szakemberek arra számítottak, hogy a zsarolóvírus önterjesztő funkcióval is rendelkezik majd, azonban hasonlóan a régi férgekhez – a Code Red 2001-ben, az SQL […]
vírus

Friss, ropogós