A Szovjetunióban az 1970-es években a Vénuszra szánt, de sikertelenül fellőtt űrszonda várhatóan hamarosan irányítatlanul visszazuhan a Földre.
Űrszemét-követéssel foglalkozó szakértők szerint egyelőre korai lenne megjósolni, hogy a fél tonnás űrszonda hol fog becsapódni, illetve hogy mekkora része éli túl a légkörbe való visszatérést. A holland tudós, Marco Langbroek előrejelzése szerint a meghibásodott űreszköz május 10-e körül lép be újra a légkörbe. Becslése alapján, amennyiben egyben marad, 242 kilométer per órás sebességgel fog lezuhanni.
„Bár nem teljesen kockázatmentes, nem kell túlságosan aggódnunk” – jelentette ki Langbroek. Viszonylag kis méretű az objektum, és még ha nem is esik szét „a kockázat hasonló egy véletlenszerű meteorit-becsapódáséhoz, amiből évente több is történik. Nagyobb a valószínűsége, hogy életünk során villám csap belénk, mint hogy ránk zuhanjon a Vénuszra szánt űrszonda. Kicsi az esélye annak, hogy az űrszonda ténylegesen eltalál valakit vagy valamit” – mondta a hollandiai Delfti Műszaki Egyetem munkatársa. Ugyanakkor ez nem zárható ki teljesen.
Nagy valószínűséggel az űreszköz túléli a légkörbe való visszatérést
A Szovjetunió 1972-ben indította útjára a Koszmosz–482 néven ismert űrhajót, amely egyike volt a Vénusz-missziók sorozatának. Ám egy rakétahiba miatt sosem tudott kilépni a Föld körüli pályáról. A rakéta nagy része egy évtizeden belül lezuhant. Langbroek és mások azonban úgy vélik, hogy maga a leszállóegység – egy körülbelül egy méter átmérőjű gömb alakú tárgy – az elmúlt 53 évben erősen elliptikus pályán keringett a Föld körül, fokozatosan csökkentve a magasságát.
Nagyon valószínű, hogy a több mint fél tonnás fémeszköz túléli a légkörbe való visszatérést, hiszen úgy tervezték, hogy ellenálljon a Vénusz szén-dioxidban gazdag, forró légkörén való áthaladásnak – mondta Langbroek, akinek a szakterülete az űrobjektumok pályájának elemzése és előrejelzése. Szakértők kételkednek abban, hogy az ejtőernyős rendszer működőképes lenne ennyi év után. A hőpajzs is sérülhetett a hosszú űrbeli tartózkodás következtében.
Az űreszköz bárhol beléphet a légkörbe
Jobb lenne, ha a hőpajzs már sérült lenne, mert ez az űrhajó elégését okozná a légkörön való áthaladás során – vélekedett Jonathan McDowell, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa. De ha a hőpajzs ép marad, „egy fél tonnás fémtárgy fog lehullani az égből” — jelentette ki szakember, akinek a fő kutatási területei közé tartozik az űrobjektumok követése és katalogizálása, valamint az űrszemét problémaköre.
Az űreszköz bárhol beléphet a légkörbe az északi és déli szélesség 51,7 fokai között, ami északon egészen Londonig és a kanadai Alberta állambeli Edmontonig, délen pedig majdnem Dél-Amerika legdélebbi pontjáig terjed. Mivel azonban a bolygó nagy részét víz borítja, „jó esély van arra, hogy valamelyik óceánban fog landolni” – mondta Langbroek.
English summary
|
