A mesterséges intelligencia (AI) megoldások és a fenntarthatósági törekvések valódiságát mérlegelik a befektetők.
Egyre nagyobb nyomás nehezedik a vállalatokra, hogy az AI-ba történő beruházásaikat kézzelfogható eredményekre váltsák. A befektetők 73 százaléka szerint a cégeknek széles körben kellene alkalmazniuk AI-megoldásokat, és hetvennégy százalék a munkaerő készségfejlesztésére szánt erőforrások növelését tartja szükségesnek – derül ki a PwC 2024-es Global Investor Survey felméréséből.
A felmérésben megkérdezett befektetők hetvenegy százaléka szerint a technológiai változás jelenti a legnagyobb hajtóerőt a vállalatok átalakulásában. Emellett olyan tényezők kényszerítik a szervezeteket arra, hogy változtassanak azon, a értékteremtési újragondolják a tevékenységüket, mint a kormányzati szabályozás (64 százalék), a vásárlói igények változása (61 százalék) és az ellátási lánc bizonytalansága (60 százalék) miatt kényszerülnek arra, hogy megváltoztassák azt, ahogyan értéket teremtenek.
Az AI-technológia mit sem ér készségfejlesztés nélkül
A befektetők több mint hatvan százaléka rövid távú eredményeket vár a generatív mesterséges intelligenciától: hatvanhat százalék a termelékenység, hatvanhárom százalék a bevétel és 62 százalék a jövedelmezőség javulását várja tőle a következő tizenkét hónapban. Hisznek abban is, hogy a technológia alkalmazása a munkavállalók javára válik, ezért hetvennégy százalékuk úgy véli, hogy a vállalatoknak növelniük kell a munkaerő átképzésére és fejlesztésére fordított beruházásaikat. Csaknem egyforma azok aránya, akik az AI általi létszámnövekedésre (32 százalék), avagy csökkenésre (31 százalék) számítanak.
„A befektetők mérhető eredményeket várnak a generatív AI használatától, és úgy gondolják, hogy ehhez egyszerre van szükség technológiai beruházásokra és a munkavállalók fejlesztésére. A vezetőknek fel kell készülniük arra, hogy a befektetők az AI nyújtotta termelékenységnövekedést számszerűsítve szeretnék látni, ahogyan azt is, hogy a technológián túlmenően a vállalatok miként gondolják újra a működésüket” — mondta Polacsek Csaba, a PwC Magyarország tranzakciós tanácsadási üzletágát vezető cégtársa.
A kiberkockázatok és a geopolitikai konfliktusok nem enyhültek
Óvatos optimizmussal tekintenek a befektetők a globális gazdaság kilátásaira: ötvenegy százalékuk növekedésre számít a következő 12 hónapban. A makrogazdasági és inflációs aggodalmak jelentősen enyhültek a 2022-es csúcshoz képest, előbbi 62 százalékról harmincnégy százalékra, míg az utóbbi 67 százalékról harmincegy százalékra csökkent 2024-re. A befektetők legnagyobb aggodalmát azonban továbbra is a kiberkockázatok (36 százalék) és a geopolitikai konfliktusok (36 százalék) jelentik, ezek a félelmek az elmúlt két évben lényegében változatlanok maradtak.
Tízből kilencen (86 százalék) úgy vélik, hogy egy vállalat válságkezelési képessége kiemelten fontos szempont a befektetési döntések során. A megkérdezettek hatvan százaléka szerint az is elengedhetetlen, hogy a cégek újragondolják üzleti modelljeiket az ellátási láncok bizonytalanságának kezelésére, hatvannyolc százalék szerint pedig növelni kell a beruházásokat a kockázatok mérséklése érdekében.
Klímaintézkedéseket és az ellátási lánc fejlesztését várják
A befektetők harminc százaléka úgy véli, hogy a vállalatok az elkövetkező tizenkét hónapban nagy vagy kiemelkedő mértékben lesznek kitéve az éghajlatváltozás jelentette fenyegetéseknek. Bár ez két százalékponttal alacsonyabb a 2023-as szinthez képest, 2022-höz viszonyítva viszont nyolc százalékos emelkedést jelent.
A válaszadók hetvenöt százalék növelné befektetéseit azokba a vállalatokba, amelyek konkrét lépéseket tesznek az éghajlatvédelem érdekében. A legnagyobb támogatottságot azok az intézkedések kapták, amelyek a beszállítókkal és a helyi közösségekkel együttműködésben kiépített fenntartható ellátási láncok kiépítésére irányulnak (80 százalék). A megkérdezettek szerint a cégek nettó nulla kibocsátási terveinek értékelésekor különösen fontos a vezetés szerepe (72 százalék) és az ehhez kapcsolódó tőke- vagy működési kiadások (68 százalék), emellett hetvenegy százalékuk úgy véli, hogy a vállalatoknak a működésükbe kell integrálniuk ESG-stratégiájukat.
A fenntarthatósági jelentések hitelessége továbbra is kérdéses: a válaszadók negyvennégy százaléka szerint a fenntarthatósági teljesítményről szóló vállalati jelentések megalapozatlan állításokat tartalmaznak. Ezért sem meglepő, hogy a megkérdezettek hetvenhárom százaléka azt várja el, hogy ezek részletessége elérje a pénzügyi auditok szintjét.
Nem csak a pénzügyi adatok számítanak
A befektetők a pénzügyi adatok mellett számos más információra is támaszkodnak: negyven százalék a vállalatirányítással, harminchét százalék az innovációval kapcsolatos adatokat tartja fontosnak. A többségük befektetőknek szóló kommunikációkból (61 százalék) vagy a vállalatokkal folytatott közvetlen párbeszédből (57 százalék) tájékozódik. Ugyanakkor lényegesen kevesebben (55 százalék) támaszkodnak a pénzügyi beszámolókra és azok kiegészítő jegyzeteire, mint 2023-ban (66 százalék). A minőségi adatokra helyezik a hangsúlyt, és közel kétharmaduk (62 százalék) szerint a mesterséges intelligencia javította elemzési képességeiket.
„A megbízható információ a tőkepiacok alapja, de a mai adatmennyiség egyszerre áldás és átok. Az üzleti vezetőktől elvárják, hogy világosan és érthetően közvetítsék a befektetők felé, mely tényezők lényegesek a vállalkozásuk szempontjából, miközben a transzparencia és a következetesség is kiemelt szerepet kap. Az AI segít abban, hogy a minőségi és mennyiségi adatokat könnyebben lehessen elemezni, ezért még fontosabb, hogy a vállalatvezetők hatékonyan kommunikáljanak” — mutatott rá Polacsek.
