AI: Konferencia és új tudásközpont a Gábor Dénes Egyetemen

Jelentős mérföldkőhöz érkezett a hazai mesterséges intelligencia-közösség: a Gábor Dénes Egyetem (GDE) június 5-én, a világhírű magyar Nobel-díjas fizikus születésének 125. évfordulóján nagyszabású AI-konferenciát rendezett, amely egyszerre volt emlékünnepség, szakmai fórum és innovációs startpisztoly. Az esemény nemcsak a technológia jelenéről és jövőjéről szólt, hanem hivatalosan is elindította a Gábor Dénes Emlékévet, amely 2025-ben számos programmal, képzéssel és innovációs eseménnyel várja a technológiai világ szereplőit.

A GDE konferenciáján több mint harminc előadó – köztük techóriások képviselői, kormányzati döntéshozók és tudományos szakemberek – osztotta meg gondolatait arról, merre tart a mesterséges intelligencia (AI) világa, és milyen szerepet szán ebben Magyarország önmagának.

AI-stratégia és technológiai szuverenitás

A rendezvény egyik legfontosabb üzenetét Palkovics László, az AI-ért felelős kormánybiztos fogalmazta meg: „Magyarország célja, hogy ne csak felhasználója, hanem aktív alakítója legyen az AI-korszaknak.” Mint elmondta, hazánk erősebb alapokról indul, mint sokan gondolnák, és a hamarosan elfogadásra kerülő új nemzeti AI-stratégia tovább erősíti az ország technológiai függetlenségét. A stratégiában kiemelt szerepet kap az oktatás és a tudásátadás is, aminek egyik első eredménye a GDE és a Mesterséges Intelligencia Tudásközpont (GDE-MIT) közös projektje, a „MI jövünk” nevű, bárki számára elérhető online AI-alapképzés.

A holográfia atyja és a technológiai világkép

Dietz Ferenc, a GDE elnöke az ünnepi megnyitóban emlékeztetett: Gábor Dénes szellemi öröksége ma is élő és aktuális. „A holográfia a világ teljességét megragadó vizuális nyelv lett, amely összeköti az embert a géppel, a fizikai teret a virtuális valósággal.” A konferencia egyik fókuszkérdése is ebből fakadt: hol húzódik ma a határ a valóság és a technológiai illúzió között, és hogyan lehet a digitális eszközök gyors fejlődését az emberiség hasznára fordítani.

Adatgazdaság, jogi kihívások és kvantum-AI

A program sokszínűségét jól mutatta, hogy a szakmai előadások között a jogi és szabályozási kérdések is kiemelt figyelmet kaptak. Tóth Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára az EU e-igazságügyi stratégiájáról és Magyarország digitális igazságszolgáltatási fejlesztéseiről beszélt, külön kiemelve az újonnan létrehozott Modernizációért Felelős Főosztály munkáját.

Domokos Péter, a Kvantumtechnológiai Kiválósági Tanács elnöke előadásában bemutatta, hogy a kvantumtechnológia és az AI kapcsolata ma már kézzelfogható: a kvantumgépek működtetése AI-algoritmusokat használ, és a kvantumos gépi tanulás kifejezetten ígéretes terület. Ugyanakkor a kvantumszámítógépek és mesterséges intelligencia kombinációja még bőven tartogat technológiai kihívásokat.

AI a pénzügyben és a társadalomban

Csányi Péter, az OTP vezérigazgatója beszámolt arról, hogy a bankcsoport az elmúlt években több mint tízmilliárd forintot fordított AI-fejlesztésekre. Az Innovációs és Technológiai Minisztériummal és partnerekkel közösen egy szuperszámítógépes környezetben elkészítették a magyar nyelvi AI-modellt, amelyet most közcélú hasznosításra adnak át. Emellett ismertette a PULZE programot, amely az OTP Csoport több mint tízezer munkatársának biztosít AI- és digitális képességfejlesztést.

Nyílt online képzés és fiatal innovátorok

A konferencia záróelőadója Balogh (Petya) Péter, a STRT Holding vezérigazgatója, a hazai startup-ökoszisztéma ismert alakja volt. Ő mutatta be a „MI jövünk” névre keresztelt háromórás, ingyenesen elérhető online AI-tananyagot, amelyet kezdők, haladók számára is ajánlanak.

AI és a társadalom: kérdések és dilemmák

Az előadásokat követő szekcióbeszélgetések négy fő tematika köré szerveződtek: AI és társadalom, Gazdaság és Innováció, Technológia és Fejlesztés, valamint Jogi és szabályozási kérdések. Az AI és társadalom szekcióban szó volt az ember-gép viszony jövőjéről, a technológiai világban érvényesíthető emberi értékekről, és arról, milyen jövő vár ránk, ha az oktatás nem képes lépést tartani az AI robbanásszerű fejlődésével.

A Gazdaság és Innováció szekcióban a hazai gazdasági élet szereplői keresték a választ arra, hogyan tehető versenyképesebbé Magyarország az AI segítségével, míg a Technológia és Fejlesztés blokkban nagyvállalati és fejlesztőcégek osztották meg AI-alkalmazási tapasztalataikat. A Jogi és szabályozási szekció a felelősségi, etikai és szabályozási kérdésekre próbált választ adni: vajon lépést tud-e tartani a jogalkotás a technológiai innováció sebességével?

Új AI-hackathon és együttműködések

A rendezvény keretében hivatalosan bejelentették a Dennis Gabor AI Hackathon elindítását is, amely a fiatal AI-kutatók, hallgatók és innovátorok előtt nyit új lehetőségeket. Emellett többoldalú együttműködési megállapodások és szándéknyilatkozatok is születtek a GDE, a GDE-MIT és partnereik között, amelyek a tudomány, az ipar és a közszféra közös AI-projektjeit alapozzák meg.

A rendezvényhez kapcsolódóan bejelentették: Magyarország a közeljövőben csatlakozik az AI Alliance nevű nemzetközi kezdeményezéshez, amely célja a nyílt forráskódú AI-fejlesztések támogatása, és amelyben olyan techóriások vesznek részt, mint a Meta, a Microsoft, az AMD és az Intel. Ez újabb lehetőséget adhat a hazai AI-fejlesztők és kutatók számára, hogy bekapcsolódjanak a világ élvonalába.