A kutatás szerint a megkérdezettek 82 százaléka mondta, hogy található a háztartásukban valamilyen játékkonzol, illetve videójátékra alkalmas asztali számítógép vagy laptop. Esetükben 74 százalékuknak van erre alkalmas laptopja, 62 százalékuknak ilyen asztali számítógépe, 28 százalékuknak Xbox-a, 27 százalékuknak PlayStation-je, kilenc százalékuknak Nintendo-ja, míg két százalékuknak egyéb eszköze. Az eszközöket átlagosan három éve vásárolták, a válaszadók 41,9 százaléka mondta, hogy elsősorban ők használják, 34,1 százalék esetében a gyermekük, 17,7 százalékban a párjuk. Alacsony számban, de van, ahol lakótárs vagy egyéb rokon játszik vele inkább. A koronavírus-járvány miatt tavasszal bevezetett kijárási korlátozás és a digitális oktatásra történő átállás kapcsán felmerült, vajon milyen hatással volt ez a videójátékozással töltött időre: a megkérdezettek közel 40 százaléka vallotta, hogy gyermeke, párja, lakótársa vagy ő maga többet játszott ez idő alatt.
A legjellemzőbb, hogy üzletben vásárolják az eszközöket (86 százalék), de sokan választják a webshopokat (59 százalék), harminc százalék pedig használt terméket árusító oldalon vásárolt – ez utóbbi leginkább a konzolosokra jellemző. Az asztali számítógépet használók esetében a legjellemzőbb, hogy fizikai üzletben vették az eszközt (54 százalék), második helyen a webshop áll (29 százalék), míg a laptopoknál 49 százalék választotta a fizikai üzletet és 36 százalék a webshopot. A konzolok esetében viszont már nagyobb arányban fordul elő a használt eszköz vásárlása: a PlayStation-nel rendelkezők 44 százaléka fizikai üzletet preferálta, 29 százalék a használt eszközt, 24 százalék pedig a webshopot, miközben az Xboxnál a webshop és fizikai üzlet szinte azonos arányban jelent meg (előbbit 37 százalék, utóbbit 38 százalék jelölte meg), míg a használt eszköz 23 százalékra jellemző. A Nintendo készülékek esetében 43 százalék választotta a webshopot, 29 százalék a használt termékeket árusító oldalakat, 23 százalék pedig a fizikai üzletet. Az összes eszköztípust tekintve 81 százalék használt készpénzt fizetéskor, 78 százalék betéti kártyát, míg az átutalás (15 százalék) és hitelkártya (6 százalék) használata már jóval kevésbé jellemző.
A válaszadók átlagosan negyede még nem tudja vesz-e új eszközt a következő fél évben, ötödük azonban igen, ők jellemzően laptopot vennének. A Nintendo készülékek kivételével a válaszadók átlagosan az 50-150 ezer forintos árkategóriában gondolkoznak. Az asztali számítógép és laptop vásárlók ötöde mondta, hogy ők kétszázezer forint feletti összeget szánnak erre a beruházásra, ennek egyik oka vélhetően az, hogy ez egyfelől alapvetően magasabb árkategóriájú „műfaj”, másfelől ezeket az eszközöket videójátékozáson kívül más célra is tudják használni. A PlayStation-t vásárlók közel ötöde a 150-200 ezer forint közötti kategóriát jelölte meg, ez utalhat az új generációs konzolra is, amelynek mindkét változata épp ebben az árkategóriában mozog. Az Xbox esetében érdekes, hogy ugyanannyian jelölték a 100-150 ezer forintos sávot, mint a konkurens konzol esetében. A 150-200 ezres kategóriát csak feleannyian jelölték, ugyanakkor itt valamivel magasabb az ötven-százezer forintos sáv aránya. A konzolok esetében aki az alacsonyabb, inkább használt készülékre jellemző árkategóriát mondta, vélhetően a kutatás időpontját követő fél éven belüli Black Friday ajánlatokkal vagy karácsonyi leértékelésekkel számolt, illetve az új generációs konzolt vásárlók régi eszközei megjelenhetnek a használt termékeket árusító oldalakon.
Az új generációs konzolok (Xbox Series S/X és PlayStation 5) iránt világszerte akkora a kereslet, hogy a készletek szinte percek alatt elfogytak a kereskedőknél, és sokan vannak olyanok, akik a megjelenés napja után hetekkel jutnak hozzá az előre megrendelt konzolhoz. Az érintett válaszadók 76 százaléka mondta, hogy nem rendelte elő a készüléket, döntő többségük azért, mert csak akkor akarják beszerezni, ha már előrendelés nélkül lesz rá lehetőségük, vagy mert még nem tudják, hogy pontosan mikor veszik meg. Érdekes, hogy öt százalék felelte, hogy várhatóan úgyis lesz, aki a megjelenés után rögtön árulni kezdi az interneten, így inkább ezt várja ki. Az előrendelők csak 24 százaléknyian vannak, a felük (12 százalék) biztosan megkapja a megjelenéskor, négy százalékuk még nem tudja, megkapja-e a megjelenés napján, három százalék mondta, hogy a megjelenés után, de még év vége előtt hozzájut a visszaigazolás szerint, öt százalék pedig már tudja, hogy csak a jövő év eleji készletből tudnak adni neki.