A Texas Instruments rekordösszegű chipgyár-fejlesztést jelentett be

Újabb óriási amerikai chipgyártó lép a hazai termelés felpörgetésének útjára: a Texas Instruments bejelentette, hogy több mint hatvanmilliárd dollárt költ amerikai gyártókapacitásának bővítésére. Ezzel a vállalat nemcsak saját jövőjét biztosítaná be a globális chipversenyben, hanem válaszol az egyre erősebb politikai nyomásra is, amely a félvezető-ellátási lánc hazaköltöztetését sürgeti.

A Texas Instruments (TI) lépésének hátterében nemcsak iparági trendek, hanem komoly politikai mozgolódás is áll. Donald Trump visszatérése az amerikai elnöki székbe erőteljes protekcionista fordulatot ígér az amerikai félvezetőgyártásban. Az új Trump-adminisztráció nyíltan bírálta a 2022-es CHIPS and Science Act 52,7 milliárd dolláros támogatási programját, és új importvámokat helyezett kilátásba a külföldi chiptermékekre.

A mostani bejelentés szerint a TI hét chipgyárat épít vagy bővít ki három helyszínen, köztük két teljesen új üzemmel a texasi Sherman városában. Emellett jelentős beruházások érkeznek Utah államba is. A projektek összesen hatvanezer új munkahelyet teremtenek, és a vállalat szerint ez lesz „az amerikai félvezetőgyártás történetének legnagyobb beruházása”.

Sherman különösen nagy hangsúlyt kap a tervekben: a cég már tavaly augusztusban közölte, hogy akár negyven milliárd dollárt is fordíthat csak erre a helyszínre. Utahban és más texasi helyszíneken további huszonegy milliárd dollár értékű fejlesztések várhatók. A vállalat ugyan pontos ütemtervet nem adott ki, de annyit közöltek, hogy negyvenhat milliárd dollárt Texasban, és körülbelül tizenöt milliárd dollárt Utah államban terveznek elhelyezni. Ezzel együtt a TI hosszú távú beruházási terve változatlan marad.

Fontos különbség, hogy míg az AI-chipekre specializálódott Nvidia vagy AMD a mesterséges intelligencia és adatközponti piacot célozza, addig a TI az úgynevezett analóg és alapvető félvezetőket gyártja. Ezek a chipek olyan mindennapi eszközökben találhatók meg, mint okostelefonok, autók, egészségügyi berendezések vagy ipari rendszerek. Az ügyfélkör is impozáns: olyan neveket találunk a listán, mint az Apple, a SpaceX vagy a Ford. A mostani bejelentéssel a TI csatlakozik azokhoz a nagy amerikai chipgyártókhoz, akik sorra jelentik be hazai beruházásaikat. A Micron például a múlt héten közölte, hogy harmincmilliárd dollárral növeli amerikai beruházásait, így összesen már kétszázmilliárd dollárnyi fejlesztést tervez az USA-ban.

Szakértők szerint ezek a nagyszabású tervek részben a politikai nyomásnak is köszönhetők. Trump kampánya során többször kijelentette, hogy leállítaná a 2022-es chip-támogatási törvényt, és újabb vámokat vetne ki a félvezetőimportokra. Howard Lutnick kereskedelmi miniszter ugyanakkor üdvözölte a TI bejelentését, mondván: „Az alapvető chipek, amelyek minden hétköznapi elektronikai eszközben ott vannak, stratégiai fontosságúak. Partnerségünk a TI-vel évtizedekre megerősíti az amerikai chipgyártást.”

Fontos megjegyezni, hogy a TI által most bejelentett beruházás egy része olyan projektekre vonatkozik, amelyek már korábban elindultak vagy jelenleg is épülnek. Ennek ellenére a cég most egy átfogó, rekordösszegű fejlesztési csomagként tálalja a programot, ami jól illeszkedik a mostani gazdasági és politikai környezethez.

A TI története szorosan összefonódik az amerikai félvezetőipar kezdeteivel. Az 1950-es években náluk dolgozott Jack Kilby, aki 1958-ban feltalálta az integrált áramkört (IC). Ez a találmány alapozta meg a modern mikrochip- és számítástechnikai iparágat. Kilby ezért a munkájáért később Nobel-díjat is kapott. Éppen ezért különösen beszédes, hogy a vállalat most újabb korszakos beruházásba kezd az amerikai félvezetőgyártás megerősítéséért.