Sosem találná ki miért nem perli a TASZ a Magyar Telekomot

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény adattárolásra vonatkozó szabályainak alkotmánybírósági megsemmisítése érdekében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) bepereli a Telenort és a Vodafone-t – tájékoztatta a TASZ adatvédelmi programvezetője az MTI-t. Hidvégi Fanny közölte: erre azután kerül sor, hogy az Európai Unió Bírósága érvénytelennek nyilvánította az adatmegőrzési irányelvet, amely azt egységesítette, hogy a tagállamokban az internet- és telefonszolgáltatók milyen adatainkat mennyi ideig tárolhatják és ezekhez a hatóságok hogyan férhetnek hozzá. Hozzátette, az eljárás nem a két mobilszolgáltató ellen irányul, ám az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköreinek átalakítása miatt a TASZ nem fordulhat közvetlenül az Ab-hez.

Hidvégi elmondta: az eredeti irányelv szerint a szolgáltatók hat hónaptól két évig tárolhatják a személyek közötti kommunikációra vonatkozó adatokat. Ez nem vonatkozik a kommunikáció tartamára, csak az időpontokra és a földrajzi helyekre. Ezekből az adatokból azonban pontos következtetéseket lehet levonni az érintettek magánéletével, mindennapi szokásaival, utazásaival kapcsolatban a kommunikáció tartalmának megismerése nélkül is.

Az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköreinek átalakítása miatt a TASZ nem fordulhat közvetlenül az Ab-hez

Az európai bíróság állásfoglalása szerint jogellenes az az állapot, amely szerint a szolgáltatók a törvényi szabályozás alapján minden adatot tárolnak, attól függetlenül, hogy kapcsolatba hozhatók-e bűncselekményekkel. Ugyanakkor az irányelv megsemmisítése ellenére Magyarországon továbbra is hatályban maradt az elektronikus hírközlésről szóló törvény azon rendelkezése, amely a szolgáltatók számára kötelezővé teszi, hogy hat hónapig őrizzék meg az adatokat — mondta a programvezető. Mint hozzátette, az európai és a magyar szabályozás egyaránt a súlyos bűncselekmények üldözésével és a terrorizmus elleni küzdelemmel indokolja az adatmegőrzést. Az EU bíróságának ítéletével összhangban azonban a magyar alaptörvényességi követelményeknek sem felel meg az adatmegőrzési szabályokat rögzítő magyar törvény.

Nem gyávák, csak óvatosak
A TASZ szerint a problémát nem a szolgáltatók, hanem a törvényi szabályozás jelenti; a társaságoknak az óriási adatmennyiség tárolása jelentős költséget is jelent. Ugyanakkor – külföldi példákkal ellentétben – a TASZ által megkeresett, Magyarországon működő társaságok egyike sem vállalta azt, hogy a jogvédő szervezettel közösen lépjen fel a szabályozás megsemmisítése érdekében – mondta Hidvégi.

A TASZ a hosszas jogi procedúra elkerülése érdekében már az elsőfokú eljárás során kérvényezi fogja, hogy a bíró közvetlenül forduljon az Alkotmánybírósághoz, amelynek így kilencven napon belül döntenie kellene. A bíró saját hatáskörében mérlegelheti ezt, ám ha elutasítja, akkor hosszadalmas, akár több évig tartó eljárás végén történhet meg csak a jogszabály megsemmisítése – ismertette a programvezető.

Kíváncsiak voltunk a Magyar Telekom miért maradt ki a szórásból, ezért megkerestük a TASZ-t. Hidvégi válaszában elmondta, hogy:  „több oka van, hogy miért nem pereljük be a Telekomot. Egyetlen per is elég lenne, mivel nem a szolgáltatók az ügy célpontjai, hanem az Alkotmánybíróság és a törvény alaptörvényellenes rendelkezésének megsemmisítése. Ugyanakkor nem akartunk egy szolgáltatót „kipécézni”, ezért több mobil- és internetszolgáltatónak is küldtünk egyrészt konkrét adattörlési kérelmet, másrészt kíváncsiak voltunk az üggyel kapcsolatos jogi álláspontjukra. Mire a Telekomhoz és más cégekhez megfelelő ügyfelet találtunk, addigra a két megnevezett társasággal már eljutott az ügy odáig, hogy a pert meg lehetett indítani. Továbbá a beperelt két szolgáltató nemzetközi tevékenysége alapján abban bízunk, hogy a perben egyet fognak érteni azzal, hogy ez a jogszabály nem megfelelő és ezért ők is kérni fogják a bírót, hogy forduljon az AB-hez. A Telekom esetében nem ismerünk erre alapot adó körülményt, ezért nem volt érdemes tovább várni az ügyek megindításával. „