A szellemi tulajdon nem élvez teljes védelmet az Európai Unióban

Noha a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó uniós jogi keret garanciákat nyújt, hiányosságok gyengítik, többek között nem létezik az összes termékre kiterjedő uniós szintű oltalmi rendszer, továbbá előnyös lenne a vonatkozó uniós és a nemzeti rendszerek jobb összehangolása.

A Európai Számvevőszék jelentése szerint a vonatkozó nemzeti és az uniós rendszerek nincsenek összehangolva, ami lehetővé teszi, hogy a tagállamok eltérő intézkedéseket alkalmazzanak a bejelentési, vizsgálati, közzétételi és lajstromozási folyamatok során, ami jogbizonytalansághoz vezet. A földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós keretrendszer nem terjed ki a nem mezőgazdasági termékekre, például a kézműves termékekre és ipari mintákra. Az unión belül különböző intézkedések léteznek a hamisított áruk megsemmisítése tekintetében, ami miatt, a hamisítók az áruikat esetleg a kevésbé szigorú ellenőrzéseket és szankciókat alkalmazó helyeken importálhatják az Európai Unióba.

A jelentés szerint a szellemitulajdon-jogok díjainak uniós struktúrája nincs összhangban a tényleges költségekkel. Noha léteznek követelmények a díjak uniós szintű meghatározására, a számvevők szerint nincs egyértelmű módszer a díjak szerkezetének és összegének meghatározására. Ez túlzott mértékű díjakat, és ebből következően felhalmozódott, több mint 300 millió euró összegű többletet eredményez. A számvevők hangsúlyozzák, hogy ez ellentétes a kiegyensúlyozott költségvetés uniós jogban előírt elvével.

A szellemitulajdon-jogok alapvető fontosságúak az unió globális versenyképessége szempontjából, a hamisított termékek a becslések szerint ugyanis évente 83 milliárd eurónyi bevételkiesést okoznak a legális gazdaságban. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának friss becslése szerint a hamisított termékek problémájának eredményes kezelésével az EU gazdasága 400 ezerrel növelhetné a munkahelyek számát. A hamisított termékek emellett jelentős biztonsági kockázatokkal is járnak.