A pénzügyi vezetők harmada biztosan okos

pénzügyi vezető - CFOKözép-Európában már minden harmadik szervezetnek közvetlen tapasztalata van a generatív mesterséges intelligenciával (MI), és mindössze a vállalatok négy százaléka várja passzívan, hogy a versenytársak tegyék meg az első lépést.

A Deloitte Central Europe legfrissebb felmérése közel ötszáz, a 15 közép-európai piacon működő szervezetet képviselő pénzügyi vezető (CFO) véleményét rögzíti arról, melyek a generatív mesterséges intelligencia bevezetésének legfontosabb előnyei és kihívásai. A pénzügyi vezetők véleményének legpontosabb mérője a régióban a gazdasági és üzleti szempontokat, és a vállalatok növekedési kilátásait is bemutatja, a Pénzügyi műveletek című kiegészítés pedig betekintést nyújt a pénzügyi osztályok jelenlegi működésébe.

A felmérés válaszadóinak túlnyomó többsége (73 százalék) úgy véli, hogy összességében a generatív MI fontos az üzleti stratégiájuk szempontjából. A régiós pénzügyi vezetők ötöde (22 százalék) szerint a mesterséges intelligencia határozottan fontos vagy fontos az üzleti stratégia végrehajtása szempontjából, míg minden negyedik (27 százalék) CFO szerint kevésbé. A régiós lebontást figyelembe véve a lengyel és román CFO-k gondolják legnagyobb mértékben fontosnak (80 százalék) az üzleti stratégia szempontjából a mesterséges intelligenciát. A legalacsonyabb értéket Csehországban és Szlovákiában mérték, ahol a pénzügyi vezetők 53 százaléka tartja fontosnak.

Az ágazatokat figyelembe véve a technológia, média, telekommunikáció, a fogyasztói szegmens, valamint az üzleti és szakmai szolgáltatások esetén látják a CFO-k leginkább fontosnak az MI-t, 38 százalék illetve 33 százalék tartja fontosnak, vagy határozottan fontosnak. A pénzügyi szolgáltatások szintén magasan szerepelnek a listán 27 százalékkal.

A generatív mesterséges intelligencia fokozatos bevezetését tapasztaljuk a közép-európai vállalatok körében. Ahogyan más technológiák esetében is, az MI segítségével a vállalatok olyan piacok tapasztalatait hasznosíthatják, amelyek korábban már sikeresen vezettek be új megoldásokat. A technológia értékének valódi kiaknázásához azonban elengedhetetlen, hogy a vállalatok zökkenőmentesen integrálják a mesterséges intelligenciát a szélesebb körű üzleti stratégiába, és amennyiben szükséges, az üzleti modellek és a vállalat működésének mélyrehatóbb átalakításával. – mondta Láng Bálint, a Deloitte Magyarország CFO programjának vezetője.

Végrehajtás helyett inkább kísérletezés

A felmérés szerint a közép-európai pénzügyi vezetők 11 százaléka már beépítette a generatív MI-t stratégiájába, a közép-európai országok közül Csehország és Szlovákia jár az élen (20 százalékuknál már folyamatban van az MI beépítése, 22 százalékuk pedig kísérletezik vele). A megkérdezett szervezetek további 26 százaléka egyelőre ismerkedik a technológiával, míg harmaduk (32 százalék) szerint még túl korai a bevezetés. Ugyan a válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a legtöbb vállalatnak nincs egyértelmű elképzelése arról, hogyan induljon el a mesterséges intelligencia útján, viszont alacsony részük, mindössze négy százalékuk várja passzívan, hogy a versenytársak tegyék meg az első lépést.

Lengyelország és a közép-európai régió déli része minősül a legbizonytalanabbnak a következő lépésekkel kapcsolatban, míg Szlovákia és Csehország jóval az átlag előtt jár az MI stratégiába való beépítésében. A generatív MI-megoldásokat leginkább a következő iparágak alkalmazzák: TMT-szektor (21 százalék), élettudományok (20 százalék), valamint üzleti és szakmai szolgáltatások (17 százalék).

Minél generatívabb az MI, annál olcsóbb és hatékonyabb

A fő előny, amelyet minden második közép-európai pénzügyi vezető (49 százalék) vár a generatív mesterséges intelligencia bevezetésétől, az a költségcsökkentés, a második helyen pedig az előrejelzések pontosságának növekedése áll (43 százalék). Fontos szempontok még a termelékenység és a hatékonyság, melyek a közép-európai válaszadók 34 százaléka szerint kulcsfontosságú az MI bevezetésénél, azonban a legnagyobb stratégiai értéket az új technológia innovációra való felhasználása jelenti majd. – mondta Rusznyák András, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Minden harmadik válaszadó (36 százalék) látja úgy, hogy a mesterséges intelligencia fontos tényező lehet az új képességek, szolgáltatások vagy termékek kifejlesztésében – az átlagnál kicsit magasabb arányban Csehország (40 százalék) és Románia (42 százalék) ismeri fel leginkább az innovációs potenciált.

A költségcsökkentésre elsődleges előnyként különösen a leginkább tőkeigényes ágazatokban hivatkoznak, ilyen az energiaipar, közművek, bányászat (egyenként 58 százalék) és az építőipar (54 százalék). A szakmai és üzleti szolgáltatások ágazatában a pénzügyi igazgatók ügyfélközpontúak: az új termékek és szolgáltatások kifejlesztése, valamint az ügyfelek elégedettségének növelése szerintük az MI bevezetésének elsődleges előnye (47 százalék). A megnövekedett előrejelzési, modellezési és forgatókönyv-tervezési pontosságot a fogyasztói üzleti szektorban értékelik leginkább (50 százalék). Eközben a technológia, média- és kommunikációs iparág az új képességek, termékek és szolgáltatások fejlesztését tartja a legfontosabbnak (49 százalék), amit a költségcsökkentés követ (47 százalék).

HR – a pénzügyi vezetők legnagyobb kihívása

A válaszadók több mint fele, 59 százaléka számára a technológia bevezetésének legnagyobb kihívása a megfelelő munkatársak, erőforrások és kompetenciák megtalálása.

A szűkös munkaerőpiacon ajánlott a technológiával és a munkaerővel kapcsolatos beruházásokat együttesen tervezni, és mindkettőre úgy tekinteni, mint kritikus sikertényezőkre. A technológia bevezetése alapvető fontosságú, azonban szükséges megérteni az emberekre gyakorolt hatását is. Enélkül nehéz megnyerni a munkatársak támogatását, amely elengedhetetlen az eredményes implementációhoz. – mondta Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási üzletágának igazgatója.

Második helyen kihívásként az adatforrások és a technológia kérdését jelölték meg a válaszadók, 51 százalékuk gondolja így régiós szinten. Ezt a kihívást a lengyel és román pénzügyi vezetők jelölték meg leggyakrabban (58, illetve 53 százalék). Harmadik kihívásként a generatív MI-ba való befektetés költségei szerepelnek, a CFO-k közel fele (48 százalék) hivatkozott erre. A közép-európai válaszadók túlnyomó többsége (67 százalék) a költségvetésének kevesebb mint egy százalékát kívánja mesterséges intelligenciát érintő beruházásra fordítani.

A generatív mesterséges intelligencia bevezetésének első három akadálya között mindössze csak a lengyel pénzügyi vezetők említettek adatvédelmi és biztonsági kérdéseket. Ennek az a legfőbb oka, hogy a lengyel jogrendszerben működő vállalkozások számára régóta kihívást jelent a változó jogi szabályozásoknak való megfelelés. A felmérés szerint a képzett munkavállalók rendelkezésre állása a legfőbb kihívás a fogyasztói vállalkozások (66 százalék), a feldolgozóipar (62 százalék), a technológia, média, telekommunikáció (62 százalék) és a pénzügyi szolgáltatások (56 százalék) szektorában, míg az építőipar (67 százalék) és az üzleti és szakmai szolgáltatások (60 százalék) esetében az adat- és technológiai erőforrások jelentik továbbra is a legfőbb gondot.

A generatív mesterséges intelligencia bevezetése során szilárd alapokat szükséges teremteni a digitális és MI képességek terén. Ez magában foglalja a technológiai infrastruktúrát, amely biztosítja a mesterséges intelligencia hatékony működéséhez szükséges rugalmasságot és számítási teljesítményt, az adatkezelést a szervezet digitális rendszereinek az MI-modellekbe való integrálásához, valamint a változásmenedzsmentet, amely magában foglalja a képzést, a kulturális változást és az új működési módokhoz való igazodást és az ehhez szükséges átszervezést. Emellett az adatvédelemmel, a biztonsággal, a bizalommal és a megfelelőséggel kapcsolatos aggályok kezelése az átalakulási folyamat alapvető szempontjává válik. – mondta Barta Gergő a Deloitte vezető MI szakértője.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Nagyot nőtt a félvezetők globális eladása

ked máj 14 , 2024
ShareTweetPinShareNőtt a félvezetők globális eladása az idei első negyedévben éves összehasonlításban, ugyanakkor márciusban havi szinten csökkenést jegyeztek föl. A világ vezető nemzetközi gyártóit tömörítő szervezet, a SIA számításai szerint világszinten 137,7 milliárd dollár értékben adtak el félvezetőket az idei első három hónapban, ami 15,2 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit, […]
áramkőr

És még ez is...