A magyar nyelv kerül az MTA stratégiájának középpontjába

Széchenyi IstvánA Magyar Tudományos Akadémia (MTA), hűen a magyar nyelv ápolását feladatául kijelölő küldetéséhez megújuló stratégiájának középpontjába a magyar nyelvet állítja.

Széchenyi István az MTA alapításakor a magyar nyelv megőrzését és ápolását tartotta az intézmény legfontosabb feladatának. A nyelvünk előtt álló kihívások jócskán megváltoztak az azóta eltelt csaknem két évszázad alatt, ideje volt hát, hogy az MTA megújítsa magyar nyelvi stratégiáját. Egy éven át a teljes köztestület részvételével lezajlott eszmecsere után a közgyűlés döntést hozott.

A MTA alapításának közeledő kétszázadik évfordulója alkalmat teremtett arra, hogy a köztestület megerősítse és a jelenkori kihívásoknak megfelelően alakítsa a legfontosabb alapítói szándékot: a magyar nyelv megőrzését és ápolását. Az MTA elnöksége tavaly tavasszal vitafórumot indított a köztestület több mint 19 ezer tagjának bevonásával, így a teljes magyar nyelvű tudományos közösség lehetőséget kapott a véleménynyilvánításra.

Az egy éven keresztül tartó, hozzászólásokban bővelkedő eszmecsere nyomán az elnökség által felkért szerkesztőbizottság, amelynek tagjai Prószéky Gábor nyelvész, az MTA doktora, Borsos Balázs néprajzkutató, az MTA levelező tagja, Csépe Valéria pszichológus, az MTA rendes tagja és Oberfrank Ferenc köztestületi igazgató voltak, jelentést készített az MTA magyar nyelvvel kapcsolatos tevékenységeiről, és javaslatcsomagot állított össze, amelyet az elnökség elfogadott, és az idei, 197. közgyűlés plénuma elé terjesztett. A szöveget a közgyűlés 2024. május 6-án elfogadta.

A magyar nyelv ápolásának kihívásai

A közgyűlés szimbolikus gesztusként ünnepi nyilatkozatot fogadott el „a Magyar Tudományos Akadémia magyar nyelvet szolgáló küldetésének megerősítéséről”, amelyben az MTA legfőbb döntéshozó testülete „hűen a magyar nyelv ápolását feladatául kijelölő küldetéséhez megújuló stratégiájának középpontjába a magyar nyelvet állítja, követve a nemzet, a természeti és társadalmi környezet és a tudomány változásait”.

A nyilatkozat mellett a vitafórum legfőbb megállapításait is a Közgyűlés elé tárták. A részletes szöveget A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar nyelv című dokumentumban tették közzé. A következőkben az alább felsorolt legfőbb megállapítások mellett ebből a szövegből idézünk.

  1. A magyar nyelv, a magyar nemzeti identitás fontos eleme nincs veszélyben. A részletes szöveg fontos megállapítása, hogy a fenyegetettséget nem nyelvünk kihalása jelenti, hanem az, ha technológiai támogatás hiányában a magyar nyelv kiszorul a digitális térből.
  2. A magyar helyesírás szabályozása megfelelő, ennek elvei mindenki számára megismerhetők, az alkalmazások elérhetők. Ugyanakkor a digitális kommunikációs térben egyre jobban terjednek a helyesírási szabályokat, elveket nem vagy alig követő szövegek, amelyek az olvasókat elbizonytalanítják. Mindez azzal is jár, hogy egyre nagyobb szükség van és lesz a szabályokat, elveket ismerők tanácsára, útmutatására.
  3. Az angol nyelvnek speciális szerepe van a tudományban. A magyar nyelv ápolása, a magyar tudományos nyelvhasználat előmozdítása, illetve a magyar tudományosság nemzetközi beágyazottságának támogatása nem állíthatóak egymással szembe.

A most kiadott dokumentum részletezi, hogy az MTA milyen további módokon támogatja a magyar nyelv ápolását és fejlesztését – testületei követik a tudományos szaknyelv változásait, állást foglalnak a magyar nyelv oktatását érintő kérdésekben, támogatják a magyar nyelvű tudományos folyóirat- és könyvkiadást, valamint a nyelvhelyességi tanácsadást. A további együttműködő testületek, kutatások és programok közük kiemelendő a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program.

Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program

Az Akadémia egyik, 2022-ben indult nemzeti kutatási programja is a magyar nyelv (és nyelvrokonai) ápolását, megőrzését tűzte ki célul. A most közölt dokumentumban az érdeklődő közönség a program alprogramjairól is részletesebb tájékoztatást kaphat. Röviden a következő alprogramokról van szó:

  1. Magyar Nemzeti Helynévtár Program. A program célja a Kárpát-medencei magyar történelmi helynevek gyűjtése és adatbázisba rendezése, ezzel a helytörténeti kutatások segítése.
  2. A magyar nyelv digitális támogatása a magyar tudományosság szolgálatában. A program célja a magyar tudományos szaknyelv vizsgálata a magyar nyelvű tudományos szakirodalom kiterjedt adatbázisa alapján.
  3. magyar nyelv digitális fenntarthatósága. A Nyelvtudományi Kutatóközpont nemzeti programjának célja, hogy anyanyelvünk a digitális térben is megőrizze méltó szerepét.
    1. Magyar Nemzeti Szövegtár 3.0. A szövegtár jelenleg egy több mint egymilliárd szavas korpusz, amely hat stílusrétegből (sajtó, tudomány, szépirodalom, hivatalos, személyes levelezés, élőbeszéd) tartalmaz szövegeket. A 3.0 verzióban a korpusz méretét a jelenlegi tízszeresére, azaz 10 milliárd szóra növelik.
    2. Helyesírási tanácsadó portál 2.0. A ma is működő portál technológiai megújítása.
    3. A magyar nyelv nagyszótára cédulagyűjteményének digitalizációja
    4. Obi-ugor korpusz és tudástár. Kiemelt cél legközelebbi nyelvrokonaink, a hantik és a manysik nyelvének megőrzését célzó annotált nyelvi korpusz létrehozása.
  4. Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása. A program célja olyan nyelvészeti alapú digitális tartalomelemző eszközök kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik az álhírek, áltudományos nézetek kiszűrését azok nyelvi megformálására alapozva. Mobiltelefonos applikáció is készül.
  5. Magyar terminológiastratégia. A program fontos célja az oktatás szaknyelvének Kárpát-medencei harmonizációja.

A dokumentum utolsó részében a köztestületi tagok által megfogalmazott javaslatokat találjuk, melyek figyelembevételével az Akadémia kialakíthatja új magyar nyelvi stratégiáját.

Háromévente értékelés

Az első javaslat szerint – melyet a közgyűlés a többivel egyetemben el is fogadott – háromévenként készüljön átfogó jelentés az MTA magyar nyelvvel kapcsolatos tevékenységéről. A jelentés értékelje a magyar nyelv általános állapotát, a tudományos életben betöltött szerepét és a tudománynak a magyar nyelv használata, fejlesztése érdekében folytatott munkáját, elért eredményeit. Ezt követően a közgyűlés háromévenként ismerkedjen meg az Akadémia a magyar nyelvért című jelentéssel, és hozzon döntést az arra épülő javaslatokról. A javaslatokat és döntéseket – az Akadémia alapításkori küldetésének megfelelően – ismertetni kell mind a társadalommal, mind a döntéshozókkal.

A 197. közgyűlés ünnepi nyilatkozata a Magyar Tudományos Akadémia magyar nyelvet szolgáló küldetésének megerősítéséről

Az akadémia közgyűlése a Magyar Tudományos Akadémia alapításának kétszázadik évfordulójához közeledve, hűen a magyar nyelv ápolását feladatául kijelölő küldetéséhez megújuló stratégiájának középpontjába a magyar nyelvet állítja, követve a nemzet, a természeti és társadalmi környezet és a tudomány változásait. Az MTA összhangban az alapításkori szándékkal és az akadémiai köztestület tagjainak kezdeményezésével, valamint a magyar nyelvet anyanyelvükként tisztelő emberek elvárásával az alábbi nyilatkozatot teszi:

A magyar nemzet által életre hívott MTA soha meg nem szűnő, fel nem adható kötelezettsége – Széchenyi István szavaival – „a nemzetiség és a nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása”. Az alapítás óta eltelt kétszáz év igazolta e küldetés sikerét, és hozzájárult a magyar nyelv fennmaradásához. Mai feladatunk, túl a nyelv ápolásán, hogy a tudomány és technológia, a társadalom, gazdaság és politika erőteljes változásait úgy kövessük, hogy megfeleljünk korunk kihívásainak és az eredeti küldetésnek. Egykori elnökünket, Eötvös Józsefet idézve: „a cél, mely Akadémiánknak kitűzetett, nem tisztán nemzeti. Hivatása, hogy a közös munkában részt vegyen, mellyel az emberiség az ismeret útján a boldogság után törekszik.”

„A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi!” – írta egykor Széchenyi István. Hazafias, a nemzet összetartozását támogató feladatunk ezért, hogy a nemzeti önállóság, a népesség jólléte és az ország fejlődése elválaszthatatlanul fonódjon össze a magyar nyelv ápolásával és a magyar tudomány művelésével.

Köztestületi működésünk során biztosítjuk, a magyar tudományos közösség életében pedig szorgalmazzuk és támogatjuk a magyar nyelv példamutató használatát, kutatását, fejlesztését. A tudomány és a technológia eredményeit felhasználva arra törekszünk, hogy biztosítsuk nemzeti nyelvünk sértetlenségét és méltó szerepét a digitális térben is.

Az Akadémia feladatának tekinti a magyar nyelv helyzetének és a tudományosságban betöltött szerepének értékelését, megvitatását és az ebből fakadó teendők ellátását.

Az MTA a XXI. században is eleget kíván tenni Arany János óhajtásának. Akadémiánk nem feledi „a tudományok szakbeli művelése mellett, a »magyar nyelven mívelés« jelentőségét”, hogy „a tudós akadémiában maradjon valami az egykori nyelvmívelő társaságból!”


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Mennyibe kerül a központi fűtést kiépítése és hol keressük szakembert?

pén máj 10 , 2024
ShareTweetPinShareEbben a cikkben részletesen bemutatjuk a központi fűtés kiépítése árakat. Megvizsgáljuk a különböző típusú rendszereket és tanácsokat adunk, hogyan lehet a legtöbbet kihozni a beruházásból. Legyen szó új építésről vagy meglévő rendszer felújításáról, itt minden szükséges információ megtalálható. A központi fűtés fontossága Egy modern otthonban a központi fűtés kiépítése alapvető […]
Központi fűtés

És még ez is...