Az eredmények alapján a magyarok 11 százaléka személyes információinak, lakcímének biztonságát félti. A válaszadók öt százalékának az általa látogatott weboldalak/internetes keresési előzményeinek, négy százalékának személyes pillanatainak, családi fotóinak, és szintén négy százalékának a kollégáknak, a barátoknak és a szeretteiknek küldött e-mailek védelme a legfontosabb. Ugyanakkor tíz százalékuk úgy nyilatkozott, hogy nincs olyan információ, amelyet különösképpen védeni szeretne az interneten. A megkérdezettek 41 százaléka még nem tapasztalt semmilyen online visszaélést, vagy csalási kísérletet. A kutatás szerint a magyarok 28 százaléka kapott adathalász (phishing) e-mailt, húsz százalékuk esetében vírus vagy más kártevő szoftver fertőzte meg számítógépüket, amellyel személyes adatokat manipuláltak, loptak vagy töröltek. 16 százalékuk panaszkodott arra, hogy jogtalanul fértek hozzá a közösségi médiás és/vagy e-mail-fiókjaihoz. Tíz százalékuk pedig arról számolt be, hogy szélhámosság áldozata lett: előre fizetett olyan termékért vagy szolgáltatásért az interneten, amely nem létezett. Az online fiók védelmének erősítésére számos bevált módszer létezik, ezekkel viszont továbbra is kevesen élnek: a magyar internetezők mindössze 33 százaléka használ eltérő jelszavakat, míg hét százalékuk ugyanazt a jelszót adja meg minden online fiókjához. A kétlépcsős azonosítást továbbra sem használja egyik online fiókjához sem a magyar internetezők 28 százaléka, ezzel a felmérésben részt vevő országok közül Magyarország a legutolsó helyen áll.