A magyar e-kereskedők félnek külföldön terjeszkedni

Euronics kuponA magyar e-kereskedelem növekedését hosszú távon gátolhatja, hogy nemzetközi terjeszkedése még gyerekcipőben jár – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Digitális Kereskedelmi Szövetség (DKSZ) megbízásából a GKID készített.

Az elemzés szerint a legalább évi tízmillió forint exportforgalmat realizáló, online is értékesítő kereskedések becsült száma 500-600 közé tehető, közülük mintegy száz cég tekinthető főtevékenység szerint is online kereskedőnek. A határon túli értékesítésből származó forgalmuk nettó 30-40 milliárd forint körül alakult 2021-ben. A Magyarországon működő 37 ezer, online értékesítésre alkalmas weboldalból mintegy 15-20 ezerre tehető a webáruházak száma. Közülük alig ezer olyan van, amely a belföldi mellett valamilyen más európai uniós vagy régiós piacra is szolgáltat, legtöbbször Romániába, Szlovákiába, Németországba vagy Ausztriába.

A kutatás szerint az e-kereskedők által említett gátak sok esetben prekoncepciókon és bizonytalanságokon alapulnak, amelyek alapja, hogy nem érzik elég jónak a terméküket, versenyképesnek az árazásukat, vagy egyszerűen csak azt gondolják, még nem állnak készen arra, hogy más piacon is megmérettessék magukat. Az elemzők szerint a hazai webáruházak alacsony exportálási kedvének oka egyebek mellett a megfelelő e-kereskedelmi tanulmányokkal, tapasztalattal és nyelvtudással rendelkező képzett munkaerő hiánya, a hosszú távú stratégia hiánya, a logisztika fejletlensége, rugalmatlansága, a megfelelő helyismeret, piacismeret hiánya, illetve az ebből fakadó jogi és adminisztrációs problémák.

A már most is exportáló hazai kereskedők számára összességében a megfelelő termékkínálat összeállítása, a vámügyintézés, az ügyfélszolgálati és operációs feladatok lokalizált ellátása, valamint a helyi konkurensek felmérése és a piacok jobb megértése jelenti a legnagyobb kihívást. A kutatás eredménye alapján az e-kereskedelmi piacon a megfelelően lokalizált megjelenéssel és tartalommal könnyen tűnhet “helyinek” egy kereskedő, és ezzel a magyar piacra érkező régiós cégek élnek is. Sokszor ezek a nem magyar vállalkozások teljesen magyarnak tűnnek, magyar nyelvű felületekkel, áraikkal, a helyi fizetési specialitásokhoz való alkalmazkodással, magyar ügyfélszolgálattal, sőt sok esetben egy magyarul is jól csengő márkanévvel.

A hazai vásárlók hetven százaléka gondolja azt, hogy a cseh tulajdonú kifli.hu teljesen magyar kereskedő. Ez az arány 41 százalék a lengyel ecipő.hu, és 35 százalék a cseh alza.hu esetében, miközben a valóban tisztán magyar e-kereskedőnek számító Euronics műszaki áruház esetében ez az arány 36 százalék. Tízből négy hazai online vásárlót nem zavar, ha egy webáruház külföldi hátterű, amennyiben jól tud idomulni a magyar körülményekhez és igényekhez. Mindezek fontos inspirációt adhatnak a magyar cégek számára külföldi terjeszkedésük tervezésekor – közölte a DKSZ.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

Google - SAP: mennyei együttműködés

csü jún 9 , 2022
SAP szoftverkörnyezeten belül is lehetőség nyílik a közös munkára a Google Workspace-ben létrehozott és megosztott dokumentumokban, miután a Google Cloud és az SAP nem régiben natív integrációt jelentett be. A Google Cloud és az SAP együttműködése új szintre emelkedik, miután zászlóshajó felhőszolgáltatásaik – a Google Workspace és az SAP S/4HANA […]
Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója

Friss, ropogós