A kommunikációs piac egyre kevésbé optimista

Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnökeNagy a baj, idén is az infláció, a forintárfolyam és az energiaárak alakulása taszítja mély depresszióba a kommunikációs piac szereplőit.

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és a Scores Group 2022. év végén és 2023. év elején ötödik alkalommal mérte fel a kommunikációs iparág aktuális helyzetét és jövőbeli kilátásait az iparág meghatározó szereplőinek vezetői körében. Megvizsgálták a reklámozók és a kommunikációs iparágban tevékenykedő cégek pénzügyi- és piaci állapotát és kilátásait. A válaszadókat a cégek aktuális munkaerőpiaci helyzetéről, emberi erőforrás-gazdálkodási politikájáról és munkaszervezési lépéseiről kérdezték. Rákérdeztek azokra a költségcsökkentő lépésekre, amelyeket a vállalkozások meghoztak a gazdasági válság cégükre gyakorolt negatív hatásainak mérséklésére. Vizsgálta, hogy az összetett válság tényezői, a trendhatások milyen mértékben befolyásolják a működő reklámipari vállalkozásokat. Rákérdezett a 2023-as várakozásokra a média és marketingkommunikációs költések alakulása tekintetében.

A cégek egyre kevésbé látják derűsen piaci pozíciójukat, ami a polikrízist tekintve nem meglepő. A szakma szerint javult a munkaerőpiaci helyzet 2022-ben és ez a tendencia 2023-ban is folytatódik, de a borúlátó kilátások aránya még mindig ötven százalék körüli. Nem meglelő, hogy tovább dübörög a home office, de az álláskeresőkre nehezebb év vár, mert a cégek egyharmada él létszámstoppal. A szabadúszó reklámszakemberek feje felett is felhők tornyosulnak: a kata kivezetésével drágult szolgáltatásaikat kevésbé tudja megfizetni a szűkösebb időket élő szakma. A 2022-ben tapasztalt és a 2023-ban várható trendkihívások (infláció, forintárfolyam, rezsiárak) szinte ugyanazok. A piac várakozásai szerint a 2023-as médiatorta 320,8 milliárd forint lehet, minimális, 1,4 százalékos nominális növekedést mutatva, ami reálértéken 15-20 százalékos csökkenést jelenthet, s bár a szeletek sorrendjében nem jósolnak változást a döntéshozók, de véleményük szerint a digitális hazai online két számjegyű növekedéssel jóformán eléri majd a tévés szegmens reklámköltési szintjét. Amennyiben 2023-ra teljesülnek a piaci jóslatok – a 2023-as kommunikációs torta marketingkommunikációs szeleteit 233,4 milliárd forintra becsülik -, a 2021-es szintre esik vissza a marketingkommunikációs költések összege, ami reálértéken 20-25 százalékos visszaesést jelenthet — foglalta össze a kutatás eredményeit Gulyás János, az MRSZ elnöke.

A kommunikációs iparág vállalatainak pénzügyi-, munkaerőpiaci helyzete

A válaszadó cégek többsége csökkenő optimizmussal tekint a jövőbe: az év elejére 17 százalékra nőtt a visszaesésre számítók aránya a 2022. januári hat százalékról, míg a növekedést prognosztizálók aránya negyven százalékra esett vissza az előző felméréshez képest. A pénzügyi helyzetet tekintve már csak a cégek 42 százaléka számol növekedéssel 2023-ra. A 2022. januári 54 százalék helyett már csak harminc százalék vár növekedést saját cége bevételeiben, a saját szegmensén belül pedig csak a válaszadók húsz százaléka remél növekedést a bevételekben (a 2022. januári 46 százalékkal szemben). Munkaerőpiaci kép értékelése kapcsán tavaly ugyan javulás volt megfigyelhető. A 2023-ra vonatkozó várakozások is növekvő arányban (45 százalék) számítanak (további) javulásra, de a pesszimista kilátások aránya még így is ötven százalék körül mozog.

TOP3 legnépszerűbb munkaszervezési és költségcsökkentő intézkedés

Töretlenül növekszik az otthoni munkavégzés népszerűsége: tízből kilenc cégnél van home office és a cégek első körben ennek jóval nagyobb mértékű alkalmazását választják (38 százalék). Az összetett válság negatív hatásainak mérséklésében második legnépszerűbb intézkedés a létszámstop (30 százalék), bronzérmes helyet foglal el a fizetésemelés elhalasztása / bérek befagyasztása (25 százalék). A dobogóról ugyan lecsúszik, de fej-fej mellett (15-15 százalék) a szerződéses szakemberektől (szabadúszóktól) való megválás és a szakmai képzések elhalasztása is népszerű intézkedés.

A megkérdezett vállalatok jellemzően az elhalasztott fejlesztésekkel (36 százalék) és beruházásokkal (33 százalék), valamint a szakmai konferenciákon, rendezvényeken történő részvétel korlátozásával (29 százalék) igyekeztek gyorsan faragni a növekvő költségeikből. Ugyan hosszabb távon megvalósítható, de láthatóan egyre népszerűbb tendencia a kisebb energia igényű irodára váltás (16 százalék) is.

A kata adónem 2022-es kivezetése a cégek közel hetven százalékát érintette. A változtatás leginkább a szolgáltató (ügynökségi) szektornak okozott gondot, ezen belül a kutató-tanácsadó cégeknek, legkevésbé pedig a hirdetői szektorra volt hatással. Mindemellett a válaszadók 63 százalék számára jelentett nehézséget (adminisztrációs munka, új megoldások keresése stb.) az év közben szükséges villámszerű, a társadalommal nem egyeztetett átállás.

Trendhatások

A kommunikációs cégvezetők szerint a legjelentősebb 2023-as trendtényezők a hazai infláció (73 százalék), a forintárfolyam változása (65 százalék), és az energiaköltségek (62 százalék) – de az élelmiszerinfláció, nemzetközi infláció, az iparági extraprofitadók, illetve maga a szomszédban dúló háború egytől-egyig jelentősen befolyásolta a 2022-es évet és jelentős hatással van a 2023-as évre is.

A piaci szereplők részletes prognózisa a 2023-as média- és kommunikációs torta alakulására

A 2023-as médiatorta 320,8 milliárd forint méretű lehet, csak minimális, 1,4 százalékos növekedés várható 2022-hez képest, mindez reálértéken 15-20 százalékos csökkenést jelenthet. A szakma véleménye alapján a 2023-as torta szeleteinek sorrendjében továbbra sem lesz változás és az arányok is hasonlítanak a 2022-eshez. A piac várakozásai szerint a digitális hazai online szektor a tévés szegmens közvetlen közelébe érhet 2023-ban a reklámbevételek tekintetében. A korábbi években tapasztalt trend miatt nem meglepő, hogy a növekedést prognosztizálók aránya leginkább a digitális szegmensekre fókuszál, de ezen felül a válaszadók szerint a digitális növekedés volumene két számjeggyel (+25 százalék) a lokális médiában koncentrálódik szemben a globális reklámköltéssel, aminek növekedési mértéke 2023-ban tovább apadhat (+2,7 százalék).

A piaci szereplők a 2023-as kommunikációs torta marketingkommunikációs szeleteit 233,4 milliárd forintra becsülik. Ezzel 2023-ra a 2021-es szintre esik vissza a marketingkommunikációs költések összege, hiszen nominálisan is közel egytizedes, 8,5 százalékos csökkenéssel számol a szakma 2022-hez képest, ami reálértéken két számjegyű (20-25 százalék körüli) visszaesést jelenthet a 2023-ra prognosztizált inflációs mérték miatt. (Az MNB 2023. évi inflációs előrejelzésével számolva.) Idén a teljes kommunikációs torta a becsült 2023-as médiatortával együtt 553,3 Mrd Ft méretű lehet. A 2023-as becsült teljes kommunikációs torta méretének nominális változása 2023-hoz képest -3 százalék.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Időszerű: gyógymódot találhattak a depresszió enyhítésére

ked máj 16 , 2023
A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Berényi Antal által vezetett MTA-SZTE Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok laboratóriumában végzett kutatás új terápiás lehetőségeket jelenthet a depresszió kezelésében. Az elmúlt években a kutatók felfedezték, hogy az agyi régiók közötti hatékony kommunikációhoz a neuroncsoportoknak össze kell hangolniuk tevékenységük mintázatát ismétlődő ciklusokban, melyek során közös csendet majd […]
pszichoterápia, depresszió

És még ez is...