A Hold túlsó oldalán évmilliárdokkal ezelőtt ugyanúgy kitörtek vulkánok, mint az általunk látható oldalon – erősíti meg egy új kutatás.
A kutatók elemezték a kínai Csang’e-6 által hozott holdi talajt, amely az első űrszonda volt, amely sziklákkal és földdel tért vissza a kevéssé kutatott túlsó oldalról. Két külön kutatócsoport is talált a Hold talajmintáiban olyan vulkanikus kőzetdarabokat, amelyek körülbelül 2,8 milliárd évesek. Az egyik darab még ennél is ősibb, 4,2 milliárd éves volt.
„Nagyon fontos, hogy erről a területről mintát szereztünk, mert ez egy olyan terület, amelyről egyébként nincsenek adataink” – mondta Christopher Hamilton, az Arizonai Egyetem bolygóvulkán-szakértője. A tudósok már régóta tudják, hogy a Hold Földről látható oldalán is voltak valaha aktív vulkánok. Korábbi tanulmányok, köztük a NASA Lunar Reconnaissance Orbiter űrszondájának adatai azt sugallták, hogy a túlsó oldalnak is lehet vulkanikus múltja. A Földtől távolabbi régióból származó első minták megerősítik a vulkanikus aktivitást a múltban.
Kína már több űrszondát indított a Holdra. A Csang’e-5 űrszonda 2020-ban küldött vissza holdkőzeteket a közeli oldalról, az elsőt az óta, hogy a NASA Apollo űrhajósai és a Szovjetunió űrszondái az 1970-es években hoztak vissza a földre. A Hold túlsó oldalát kráterek tarkítják, és sokkal kevesebb a közeli oldal lávafolyamai által vájt, lapos, sötét síksága. Hogy miért különbözik ennyire a két fél, továbbra is rejtély — mondta a tanulmány társszerzője, Qiu-Li Li, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa. Li szerint az új eredmények több mint egymilliárd éves vulkánkitörésekről árulkodnak a Hold túlsó oldalán. A jövőbeni kutatások fogják meghatározni, hogy a vulkávi tevékenység miért tarthatott ilyen sokáig.
