A Csendes-óceánba hullott meteor darabjainak felkutatására indul expedíció

Avi Loeb professzor, harvardi fizikusVárhatóan már nyáron útnak indul az a tudományos expedíció, amely az ismert harvardi fizikus, Avi Loeb vezetésével akarja felkutatni a 2014-ben Pápua Új-Guinea partjai közelében a Csendes-óceánba hullott, csillagközi térből érkezett objektumot.

Loeb professzor hipotézise szerint elképzelhető, hogy egy mesterséges, földönkívüli tárgy darabjai fekszenek a Manus-sziget közelében az óceán fenekén. A tudós az objektum darabjainak felkutatására 1,5 millió dolláros (538 millió forintos) költségvetésű expedíciót szervez – számolt be a The Guardian.

Loeb 2019-ben állapította meg, hogy az objektum a Naprendszeren kívülről érkezhetett. Ez volt az első csillagközi térből érkezett meteor, amelyet valaha észleltek. Loeb szerint a meteor csillagközi eredetét 2022 áprilisában az amerikai védelmi minisztérium űrparancsnoksága is megerősítette egy NASÁ-nak küldött dokumentumban.

Loeb és kutatócsoportja azt is megállapította, hogy a NASA földközeli objektumokról vezetett katalógusában szereplő 272 meteornál keményebb volt az óceánba csapódott objektum. A kéthetesre tervezett expedícióval a meteor darabjait akarják felkutatni a 1,7 kilométer mélységben lévő tengerfenéken. Ugyanis a töredékek elemzésével megállapítható lenne, hogy az objektum természetes képződmény vagy mesterséges eredetű.

A hajós expedíció legénysége mágnesekkel, kamerákkal és reflektorokkal felszerelt eszközt húz majd az óceán fenekén. A kutatást egy tízkilométerszer tíz kilométeres területen végzik. Loebék arra számítanak, hogy az objektum acél keménységű volt, és ezért akár több tucatnyi egy centiméternél nagyobb szilánkot is fognak találni. Loeb nem zárta ki, hogy kudarcot vallanak. De mint hangsúlyozta: a rendkívüli állításokat rendkívüli bizonyítékokkal kell alátámasztani.

Loeb 2021 nyarán számolt be az úgynevezett Galileo Projekt indulásáról, amely többek között az azonosítatlan repülő tárgyak felderítésével foglalkozik. A fizikus szerint, mivel kiderült, hogy nagy számban fordulnak elő Föld-szerű bolygók a galaxisban, „többé nem hagyhatjuk figyelmen kívül annak lehetőségét, hogy már előttünk léteztek technológiailag fejlett civilizációk”.

A projektben a Princetoni Egyetem, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech), az angliai Cambridge-i Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatói is részt vesznek. A Galileo Projekt céljai közé tartozik azoknak az objektumoknak a vizsgálata is, amelyek a csillagközi térből „látogatnak el” a Naprendszerünkbe.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Magyar Telekom: Részvényenként 30,60 forint osztalék

sze márc 29 , 2023
ShareTweetPinShareÖsszesen 29,46 milliárd forint, részvényenként 30,60 forint osztalék kifizetését javasolja a Magyar Telekom Nyrt. igazgatósága a társaság 2022-es eredménye után. Az igazgatósági javaslat szerint a társaság az osztalékot az 59,52 milliárd forint egyedi éves beszámoló szerinti adózott eredményből fizeti ki. A fennmaradó 30,07 milliárd forintos részt az eredménytartalékba helyezik. Az […]
Magyar Telekom

És még ez is...