Újabb hullámok a titkos megfigyelési ügy körül

Alapos tényfeltárást ígér a német kormány a hírszerző szolgálat (BND) és az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) együttműködése körül kipattant titkos megfigyelési, adatgyűjtési ügyben. A hétfőig nyilvánosságra került információk szerint a BND éveken keresztül fésülte át adatbázisait az NSA-tól kapott keresőkifejezések – például mobiltelefoszámok és ip-címek – alapján, amelyek révén az amerikai szolgálat német és más nyugat-európai cégekről és személyekről szerezhetett adatokat, illetve folytathatott megfigyelést. A probléma az, hogy ez ellentétes a BND tevékenységét szabályozó előírásokkal, valamint a BND és az NSA együttműködéséről szóló megállapodással.

Az ügyről a Der Spiegel című hírmagazin írt először csütörtökön az online kiadásában, a beszámoló szerint a BND 2008-ban észlelte a rendellenességet, de csak 2013-ban, az NSA titkos adatgyűjtő programjai körül kirobbant botrányok nyomán vizsgálta át az NSA-tól kapott keresőkifejezések – úgynevezett szelektorok – listáját, és a vizsgálat eredményéről nem tájékoztatta a szervezetet felügyelő kancellári hivatalt, hanem csupán felkérte az NSA-t, hogy tartózkodjon az ilyen visszaéléstől. A Bild am Sonntag című vasárnapi lap viszont arról írt, hogy a BND már 2008-ban értesítette a kancelláriát, hogy az NSA megpróbálta kihasználni az együttműködés adta lehetőséget európai hadiipari cégek és akár politikusok elleni kémkedésre. Egy 2010-ben keletkezett dokumentumban – amely az akkori kancelláriaminiszter, Ronald Pofalla felkészítését szolgálta az amerikai kormányzat képviselőivel folytatott tárgyalásaira – a BND ismét figyelmeztetett az NSA visszaélésére.