Tilos lesz a vevők hátrányos megkülönböztetése: itt a geo-blocking szigorítás

Az EU hosszas tárgyalások után 2018 tavaszán elfogadta az úgynevezett geo-blocking rendeletet, amely decembertől szigorítja a vevők indokolatlan hátrányos megkülönböztetésének tilalmát, legyen szó kereskedelmi értékesítésről, az árazásról, vagy az értékesítési és fizetési feltételekről.

A rendelet megtiltja a vevők indokolatlan és hátrányos megkülönböztetését az állampolgárságukra, lakóhelyükre, vagy letelepedési helyükre hivatkozva. Az Európai Bizottság 2015-ben kezdeményezett egy konzultációt, amely szerint a fogyasztók csaknem kilencven százaléka tapasztalt már hátrányos megkülönböztetést, amikor más uniós tagállamban vásárolt – hasonló eredményre jutott az Európai Bizottság 2017-ben zárult e-kereskedelemmel foglalkozó ágazati vizsgálata is, amely szerint a fogyasztási cikkeket értékesítő kereskedők 38 százaléka gyűjt információkat a vevők tartózkodási helyéről, hogy területi alapú korlátozási intézkedéseket vezessen be. A rendelet alapján biztosítani kell, hogy a vevőnek egy olyan, másik tagállamban működő kereskedőtől is lehetősége legyen vásárolni, amely a vevő országába egyébként nem vállal árukiszállítást. Például, ha egy magyar vevő egy román weblapon a hazainál kedvezőbb árú terméket talál és ezt meg szeretné venni, akkor nem tagadható meg a kiszolgálása arra hivatkozva, hogy az eladó nem foglalkozik magyarországi házhozszállítással. Ilyen esetben a vevő számára lehetővé kell tenni, hogy a terméket a kereskedőnél átvehesse, vagy onnan saját költségén hazaszállíttassa.

Ugyancsak tilos a megkülönböztetés az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások igénybevétele esetén, mint például a website menedzsment, tűzfal szolgáltatás, felhő-, vagy hoszting szolgáltatások. Például, ha egy osztrák fogyasztó hoszting szolgáltatást kíván igénybe venni egy magyar szolgáltatótól, akkor nem számolható fel plusz költség azért, mert a vevő nem magyar nemzetiségű. A rendelet alapján a kereskedő nem tehet különbséget a saját tagállamából származó és más tagállami vevők között a nem elektronikus szolgáltatások értékesítésekor, mint például a szálláshely-szolgáltatás, az autókölcsönzés, a sporteseményekre, zenei fesztiválokra vagy szabadidőparkokba szóló belépőjegyek értékesítése. Például egy adott országban igénybevett zenei fesztivál belépőjegy kedvezményének meghatározásakor nem lehet különbséget tenni az adott tagállami állampolgárok és a külföldiek között. A rendelet a fizetési módokkal kapcsolatos megkülönböztetést is tiltja. A kereskedők továbbra is eldönthetik, hogy mely fizetési módokat fogadják el, azonban ezt diszkriminációmentesen kell biztosítaniuk. Ha például egy kereskedő saját tagállamában a fizetés során elfogadja a Maestro kártyát, akkor a vevő tagállama szerinti Maestro kártyát is el kell fogadnia.

Idehaza még nagy a bizonytalanság
A rendelet kikényszerítéséért minden tagállam maga felel, azonban Magyarországon jelenleg még nem történt meg a hatóság kijelölése és egyelőre még az sem ismert, hogy a rendelet szabályainak megsértése milyen szankciókat von maga után.