Tervekben, elképzelésekben nincs hiány: itt a Digitális Agrár Stratégia

tehenMintegy háromszázmilliárd forinttal emelkedhet az agrárágazat teljesítménye 2020-ra, ha végrehajtják a digitális agrárstratégiában megfogalmazott elképzeléseket: s mindezt mindössze 15-20 milliárd forintos ráfordítással – közölte az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) az MTI-vel. (Csak összehasonlításképp: az agrárium teljes kibocsátása a KSH szerint 2446 milliárd forint volt 2014-ben. A -szerk- megj.) A stratégia az IVSZ, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és az Agrárgazdasági Kutatóintézet közreműködésével, az agrárinformatikai fejlesztések elterjedéséért készült.

Varga Péter, az IVSZ agrárinformatikai munkacsoportjának vezetője kérdésünkre elmondta,a mezőgazdaság kibocsátásának tíz százalékos, éves szintű növekedésével számoltak, ezért a 300 milliárdos növekedést éves szinten értendő, s a negyedik évtől, azaz 2020-tól érhető el. A 15-20 milliárdos állai forrás szükségességét firtató kérdésünkre azt válaszolta, hogy az összeg nagy része a termelők kompetencia fejlesztésére és szakmai háttérrendszerek fejlesztésére szükséges, ugyanis a kompetencia-fejlesztést a piac nem végzi el. Az agrártermelők oktatása minden fejlett mezőgazdaságú országban állami, vagy termelői szervezet feladata. Véleménye szerint az adó és járulék ágon az első teljes évben megtérül az állam befektetése, sőt az agrár ágazat digitalizációs szintjének emelése nem csak költségmegtakarításra, a volumenek és a minőség növelésére lenne hatása, hanem a környezetterhelés csökkentésére is.

Pesti Csaba, az Agrárgazdasági Kutatóintézet szakértője ugyanakkor lapunknak azt nyilatkozta, hogy a 15-20 milliárd forint befektetés 300 milliárdos kibocsátás növelő hatása durva becslés, egyelőre nem alapszik pontos hazai felméréseken. Hozzátette, hogy az intézet a precíziós gazdálkodás kérdőíves felmérésével a termelők körében, a termelői attitűd felmérésével, a precíziós gazdálkodás gazdasági előnyeinek meghatározásával, és a big data rendszerek adatszükségletének, felhasználási lehetőségeinek felmérésével vett részt a stratégia kialakításában. A szakember szerint a precíziós gazdálkodás során keletkező adatmennyiség néhány éven belül például csökkentheti az intézetük, vagy más állami szervek által gyűjtött adminisztratív és statisztikai adatok mennyiségét, emellett javíthatja a kormányzat számára kidolgozott döntéstámogató eszközök minőségét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.