TASZ vs. Telenor: megfutamodott az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (AB) kibújt a döntés alól és nem mondott véleményt arról, hogy a Telenor és a többi internet- és telefonszolgáltató jogosan tárolja-e mindannyiunk telefonhívásait, emailjeit. Történt ugyanis, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) beperelte a Telenort annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítse azt a jogellenes törvényt, ami szabályozza, hogy a telefonos és internetes forgalmi adatokat, a metaadatokat a szolgáltatóknak fél évig kell megőrizniük. Ezekből az adatokból pontos következtetéseket lehet levonni az érintettek magánéletéről, mindennapi szokásairól, utazásairól, társadalmi környezetéről a kommunikáció tartalmának megismerése nélkül is. Ezért ez az adatmegőrzés súlyos beavatkozást jelent az érintettek magánszférájába és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogokba.

A Telenor elleni pert a bíró felfüggesztette, mert egyetértett a TASZ érveivel és az AB-hez fordult, hogy döntse el, hogy a rendkívül széleskörű adatgyűjtés az Alaptörvénybe ütközik-e. Az Alkotmányíróság azonban mondvacsinált indokokra hivatkozva nem mondott erről a kérdésről véleményt és hibásnak minősítette a bíróság beadványát. Az AB nem vizsgálta meg az adatmegőrzési kötelezettség jogszerűségét, ehelyett amiatt utasította vissza az indítványt, mert szerinte a bírónak egy másik rendelkezést kellett volna megtámadnia: azt, amelynek alapján a felhasználó nem érvényesítheti az adatkezelőnél személyes adatai törlésének jogát. Ez az érvelés teljesen érthetetlen a TASZ számára, mivel ha a törvény nem írná elő, hogy a szolgáltatóknak fél évig kötelező tárolni a forgalmi adatokat és a hatóságok számára hozzáférést biztosítani az adatbázishoz, akkor fel sem merülne az a probléma, hogy az érintett tájékozódhat-e erről, illetve gyakorolhatja-e törlési jogát.

“Az AB gyávasága mindannyiunkat hátrányosan érint, aki az elmúlt fél évben akár egyszer is telefonált, sms-ezett, elolvasott egy emailt.” – mondta az eset kapcsán Hidvégi Fanny, a TASZ adatvédelmi programvezetője. Hozzátette, nem tudhatjuk, hogy mi állhat amögött, hogy az AB kibúvót keresett a döntés alól, azt viszont tudhatjuk, hogy ennek mi a következménye: újabb eljárási herce-hurca és megint évekre rögzülhet az a helyzet, hogy a telefon- és internetszolgáltatók személyes adatainkat megfelelő garanciák nélkül tárolják, és a hatóságok is hozzáférhetnek.