Roaming: tippek és trükkök

A Telenor összegyűjtötte a leggyakoribb, ügyfeleitől érkezett kérdéseket és a legfontosabb tudnivalókat a külföldön való telefonálásról és mobilinternetezésről.

Roaming vagy nemzetközi hívás?
A Telenor ügyfélszolgálatánál sokan érdeklődnek arról, hogy mi a különbség a roaming és a nemzetközi hívás között. A válasz egyszerű: roaming/barangolás az az eset, amikor valaki magyar telefonszámmal utazik külföldre, és ott használja azt. A nemzetközi hívás pedig egy külföldi telefonszám felhívását jelenti egy magyar számról.

Mennyibe kerül a roaming és hogyan kell felcsatlakozni külföldi hálózatra?
Az Európai Unió tagországaiban (1-es roaming díjzóna) időszakos utazások során alapesetben a hazaival azonos hálózaton kívüli díjakon lehet telefonálni és mobilnetezni. Azaz itthoni tarifánk érvényes az EU minden tagországában – mintha el sem hagytuk volna az országot. Ez alól kivételt jelentenek a belföldön korlátlan mobilnetet díjzónában. Fontos megjegyezni, hogy ha egy tarifa például havi 5 GB belföldi adatot tartalmaz, akkor a teljes havi adatkeret összesen 5 GB, tehát az 1-es díjzónában is ugyanebből az 5 GB adatból gazdálkodhatunk, külön erre nincs plusz keret. A legtöbb tarifa esetében a roamingszolgáltatás használatához nem szükséges semmit aktiválni, teljesen automatikusan működik. Azonban vannak kivételek: egyes tarifáknál (Hipernet Home csomagok) az ügyfélszolgálaton keresztül kérhető az adatroamingolás engedélyezése, illetve más tarifák adatkeretei csak belföldön használhatók, mint a Digitális Jólét tarifacsomagok, adatjegyek. Erről érdemes időben, utazás előtt tájékozódni a Telenor honlapján vagy ügyfélszolgálatán. A telefonok jellemzően automatikus hálózatválasztással csatlakoznak fel a Telenor partnerhálózatára külföldön. Amikor ez megtörténik, a Telenor SMS-ben küld tájékoztatást az adott hálózat használatára vonatkozó perc-, SMS- és adathasználati díjakról.

EU-országba utaztam, mégis megugrott a roamingszámlám, mi történt?
Külföldi utazás előtt érdemes megnézni, hogy azok az országok, amiket utazásunk során érintünk, melyik díjzónába esnek. Előfordulhat ugyanis, hogy például az EU-tag Görögországba utazunk autóval, de a nem EU-tag Szerbián és Macedónián keresztül haladunk. Ilyenkor a szerb és macedón hálózaton töltött időben a 2-es, illetve a 3-as díjzóna feltételei érvényesek. Ugyanígy előfordulhat például az is, hogy az EU-n belül a svájci határhoz közel, az ottani mobilhálózati viszonyok miatt ideiglenesen svájci, azaz 2-es díjzónába eső hálózatra csatlakozik fel a telefon, ami az 1-es díjzónához képest magasabb mobilhasználati költségeket jelent. Ha elhagynánk az 1-es díjzónát, akkor az erre kialakított roamingcsomagokból érdemes választani. A kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében érdemes előre ellenőrizni, hogy a választott roamingjegy melyik országokra érvényes.