Paradoxon: hasít az ikt ipar, mégis támogatásra szorul

Az információs és kommunikációs technológiák (ikt) szektor GDP-arányát tekintve Magyarország már jelenleg is dobogós helyet foglal el Európában. A szoftver és szolgáltatás export volumene eléri a négyszázmilliárd forintot, a teljes magyar export 1,7 százalékát – mondta Vityi Péter, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke a szervezet Menta 2015 Konferenciáján. Az alelnök közölte: a legfrissebb felmérések szerint a szektorban tizenötezernél is többen dolgoznak és növekszik a szabad álláshelyek száma. Majd hozzátette, az informatikusok képzése, kibocsátása nem tart lépést az igényekkel.

Miközben a fiatalok egyre nagyobb arányban választják a műszaki képzéseket, az informatika annak ellenére nem tartozik a népszerű szakirányok közé, hogy 280 ezer forintot meghaladó összeggel itt a legmagasabb egy kezdő szakember fizetése. Kifejtette: az ikt ipar a következő években húszezer közvetlen és negyvenezer közvetett álláshely, valamint négyszázmilliárd forint GDP-többlet előállítására lenne képes. (Az nem derül ki az MTI közleményéből, hogy ez csak elírás-e, vagy a négyszázmilliárd a már mostanihoz adódhatna hozzá, és tényleg megduplázhatónak gondolják az exportot néhány év alatt. A -szerk- megj.) Ehhez azonban szükség van a szektor exportbővítő támogatására, a digitalizáció népszerűsítésére, a digitalizációs technikák és mérnökképzés erősítésére, valamint a digitális oktatás megújítására.