Németországban törvényt fogadtak el az online gyűlölködés és álhírterjesztés ellen

Hónapokig tartó viták után a német szövetségi parlament (Bundestag) a múlt héten elfogadta a közösségi portálokon megjelenő jogsértő gyűlölködés és álhírterjesztés visszaszorításáról szóló törvényt.

Az ellenzéki pártok, civil és szakmai szervezetek és informatikai vállalkozások által bírált jogszabály szerint a portálok üzemeltetői akár ötmillió euró (1,5 milliárd forint) pénzbüntetést kaphatnak, ha nem távolítják el időben a jogsértő tartalmakat. A kormányoldal támogatásával a ciklus utolsó rendes parlamenti ülésnapján megszavazott törvény alapján az üzemeltetőknek könnyen, közvetlenül és állandóan elérhető panaszkezelő szolgálatot kell működtetniük, és a főszabály szerint a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölniük vagy elérhetetlenné kell tenniük a jogsértő tartalmakat, a „nyilvánvalóan jogsértő tartalmakat” pedig 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni.

A határidőt csak akkor lehet túllépni, ha az üzemeltető alá tudja támasztani, hogy a panasz révén felmerülő jogi kérdések megválaszolásához több időre van szükség. Az üzemeltetők a panaszok elbírálását rábízhatják egy önkéntes alapon felállítható önszabályozó testületre. Az intézmény működtetésének feltételei közé tartozik, hogy a szövetségi igazságügyi hivatal (BfJ) felügyelete alatt tevékenykedik, és a vezetőségében képviselet kapnak a tartományi médiahatóságok. A portálok üzemeltetői kötelesek megválaszolni a panaszokat és indokolni döntésüket, és negyedéve jelentést kell közzétenniük a büntetőjogilag releváns tartalmakkal kapcsolatban folytatott tevékenységükről, beszámolva a panaszkezelő szolgálat munkájáról, a panaszok számának alakulásáról és a döntési gyakorlatról.

A törvény nem hoz létre új jogokat, a felhasználók jelenlegi jogainak erősebb védelmét szolgája, ezt jelzi a címe is: Törvény a jogérvényesítés javításáról a közösségi portálokon. Az új szabályozással megszűnik a „verbális ököljog” uralma – mondta a szavazás előtti vitában Heiko Maas igazságügyi miniszter, hozzátéve, hogy az utóbbi két évben kevéssé eredményes tárgyalásokat folytattak a portálok üzemeltetőivel az oldalaikon megjelenő úgynevezett gyűlöletbűnözés visszaszorításának önkéntes lehetőségeiről, és közben 300 százalékkal növekedett az ilyen típusú bűncselekmények száma a közösségi portálokon. A politikus hangsúlyozta, hogy a véleményszabadság nagy érték, és „borzalmas kijelentések” is a részét alkotják, de vége van ott, ahol a büntetőjog elkezdődik. Ezért a jogszabály a bírálatokkal ellentétben „nem támadás a véleményszabadság ellen, hanem védelmének garanciája”.

Bírálta a jogszabályt a többi között az infokommunikációs szektor fő érdekvédelmi szervezete, a Bitkom, amely pénteki állásfoglalásában kiemelte: a széleskörű társadalmi vita helyett elhamarkodva kidolgozott, „kiérleletlen” törvény egy sor bizonytalan értelmű jogi fogalmat tartalmaz, és nagy hibája, hogy a véleményszabadságról szóló kérdések megválaszolását vállalkozásokra terheli, amelyeknek az idő szorításában kell döntést hozniuk, hogy elkerüljék a súlyos összegű büntetést.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Végre már! Itt a Canon EOS 6D Mark II

hét júl 3 , 2017
A Canon bemutatta az EOS 6D Mark II fényképezőgépet. A Canon EOS 6D utódja, az EOS 6D Mark II full frame érzékelője, DIGIC 7 processzora, 45 pontos AF-rendszere és Dual Pixel CMOS AF-technológiája együtt garantálja a kifogástalan minőségű képek készítését. A gyártó szerint az EOS 6D Mark II új, 26,2 […]
Kamera

És még ez is...