A DDoS incidensek egyre gyakoribbakká váltak. Legutóbb az ír nemzeti lottó és ír kormányzati oldalak szenvedtek el túlterheléses támadásokat. Ilyenkor éppen az elosztott jelleg miatt néha roppant nehéz beazonosítani a támadásban szereplő gépeket, illetve az akció mögött meghúzódó valódi irányítókat. A helyzetet élezi, hogy már nem csak titkosítás miatt szedhetnek a bűnözők váltságdíjat, hanem az ilyen elosztott internetes túlterheléses támadás (DDoS, distributed denial-of-service) is egyre gyakoribb fenyegetés. Például a ProtonMail elleni zsarolásos DDoS támadásnál 6000 dolláros, mintegy 1,7 millió forintos váltságdíjat követeltek. Az elmúlt év végén pedig ismeretlen támadók három görögországi bankot fenyegettek meg a DDoS támadással, cserébe pedig húszezer Bitcoint, azaz körülbelül hétmillió Eurót (hozzávetőlegesen 2,1 milliárd forint) összeget követeltek. A bankok egységesen nem fizettek, és a támadóknak pár órára valóban sikerült blokkolniuk a banki webfelületek elérhetőségét.
Biztonsági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen úgynevezett DD4BC (DDoS For BitCoin) „üzletág” terjedése miatt a kritikus infrastruktúrákat üzemeltető vállalatok, pénzintézetek, utazási irodák, szerencsejátékban érdekelt cégek, és a hotelek is aggódhatnak, illetve fel kell készülniük az ilyen jellegű incidensek kivédésére. A hétköznapi felhasználóknak pedig az lehet fontos, hogy számítógépük védelme egyben azt is jelenti, hogy nem fertőződnek meg olyan botnetes kártevővel, amelynél viszont a zombi áldozat kompromittált rendszerét a távoli támadók észrevétlenül használhatják fel különféle kártékony tevékenységekre is. Így például a fertőzött gépeken nem csak spameket küldhetnek át a tulajdonos tudta nélkül, hanem az említett DDoS akciókban is fel tudják használni ezeket.