Másfél megabájt adatot foglal el az agyban a nyelvismeret

Mintegy 1,5 megabájt helyet foglalnak el az agyban a nyelv tárolásához és használatához szükséges információk.

A Rochesteri és a Kaliforniai Egyetem tudósai, Francis Mollica és Steven Piantadosi a Royal Society Open Science című szaklapban publikált tanulmányukban mutatták be információelméletüket, amellyel leírták az angol nyelv különböző részeinek tárolásához szükséges adatmennyiséget – olvasható a Medical Xpress tudományos hírportálon. Csecsemőként az ember elkezdi magáévá tenni és beszélni a körülötte lévők nyelvét. Hogy ez pontosan hogyan történik, még mindig rejtély a kutatók számára, de azt tudni, hogy jóval többet jelent, mint a szavak és definíciójuk szótárszerű tárolását. A szavak között létrejönnek asszociatív kapcsolatok, például a repüléshez kapcsolódhat a madár, vagy éppen a szárny, a vörösbegy szó. Léteznek olyan információk, amelyek megmondják az agynak, hogyan ejtsen ki egy szót és hogyan használhatja vagy nem használhatja azt más szavakkal együtt.

Mollica és Piantadosi adatmennyiségre fordította le az agy nyelvre vonatkozó információkat tároló módszereit. Ehhez információelméletet használtak, az információk szimbólumrészletek segítségével történő kódolásával foglalkozó matematikai tudományterületet. Megállapították, hogy az emberek mintegy ötven fonémát – szavakat alkotó hangot – használnak, ezek tárolásához egyenként mintegy 15 bitre van szükség. Ezután a szavakat vették figyelembe, melyekből az átlag ember becsléseik szerint nagyjából negyvenezret használ, melyekhez összesen mintegy négyszázezer bit „tárolóhelyre” van szükség. A nyelv ismeretéhez és használatához bizonyos, a szavak gyakoriságára vonatkozó információkat nyolcvanezer bitet felhasználásával tárol az agy. A szavak jelentésének tárolásához további 12 millió bitre, a mondattani információinak tárolásához hétszáz bitet használhat az agy. Az így végeredményül kapott mennyiség – 1,56 megabájt – egyetlen digitális fénykép tárolásához elegendő adat.