Magyarország digitális fejlettsége: sikerek is, kudarcok is vannak

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét jelző mutató, a DESI 2019-es adatai szerint Magyarország eredményei az elmúlt néhány évben az uniós átlagnak megfelelő ütemben javultak – közölte jelentésében az Európai Bizottság.

A jelentés szerint Magyarország a szélessávú összekapcsoltság alapján teljesít a legjobban, valamivel az uniós átlag felett. Magyarország a tizenkettedik helyen áll az 5G-felkészültséget mérő mutatóban, az internet-hozzáférésben pedig a 14. helyet foglalja el. A vezetékes szélessávú lefedettség változatlanul a háztartások 94 százalékára terjed ki, a nagysebességű szélessávú lefedettség 87 százalékra nőtt. A háztartások több mint fele – 58 százaléka – legalább 30 megabit per másodperc (Mbps) sebességű szolgáltatásra fizet elő, meghaladva a 41 százalékos uniós átlagot. Ezenkívül Magyarország továbbra is jól teljesít a szupergyors hálózati összekapcsoltságot illetően, ami elsősorban a kábelhálózatok széles körű elterjedtségének tulajdonítható: a lefedettség 82 százalék, amíg az unió egészében egy az arány 60 százalékos. A mobil szélessávú lefedettség szintén az uniós átlag fölé emelkedett. A jelentős javulás ellenére azonban a mobil szélessáv igénybevétele továbbra is a legalacsonyabb az EU-ban, száz emberre 59 előfizetés jut, az EU egészére mért 96 előfizetéssel szemben.

A jelentés szerint a legnagyobb kihívást egyebek mellett továbbra is a digitális technológiák üzleti integráltsága és a digitális közszolgáltatások jelentik. Magyarország eredménye mindkét területen elmarad az uniós átlagtól. Az e-kormányzati szolgáltatások minősége gyengébb, mint más tagállamokban, igénybevételük aránya pedig átlag alatti. A vállalkozásoknak mindössze 14 százaléka – ez az EU-ban a legalacsonyabb arány – használ vállalati erőforrás-tervezési szoftvercsomagot az információk különböző részlegek közötti megosztása érdekében. Az e-kereskedelem, a nagy adathalmazok és a felhőalapú szolgáltatások használata is hasonló képet mutat. Az alapszintű digitális készségek szintén elmaradnak az uniós átlagtól, Magyarország a 28 tagállamból a 21. helyen áll. Az alapszintű szoftver készségek is gyengék, a 28 tagállamból a 22. Magyarország. A 16 és 74 év közöttiek mindössze fele rendelkezik alapszintű digitális készségekkel, míg ez az arány az unió egészében 57 százalék. A lakosság 26 százaléka rendelkezik magasabb szintű internetfelhasználói készségekkel, amely alapján Magyarország a 21. helyet foglalja el a rangsorban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.