Komoly büntetés lehet a vállalati képzések “jutalma”

A következő hetekben egyre több, belső képzést is folytató cég kap a hatóságtól olyan tartalmú határozatot, amelyben tudatják velük, hogy a statisztikai célú kötelező adatszolgáltatás elmulasztása miatt komoly bírságot kell fizetniük — figyelmeztet közleményében a Nexon. A büntetés a kötelező legkisebb munkabér havi összegének akár többszöröse is lehet. A hatóságnak ez a magatartása meglehetősen új, az érintett cégek értetlenül állnak a határozat előtt. Ilyen jogcímen kiszabott bírságra korábban nem volt példa. Általános (de téves) vélekedés, hogy a saját pénzből finanszírozott vállalati belső képzésekre semmilyen állami norma nem vonatkozik. Mindenki a maga módján szervezi ezeket és a hatóságoknak nincs is jogalapja ellenőrzés lefolytatására. Pláne büntetés kiszabására. Úgy tűnik, még nem sokan ismerik a 388/2017. (XII. 13.) számú Kormányrendelet az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) kötelező adatszolgáltatásairól. Ez azt a kötelezettséget rója a belső képzést folytatókra, hogy a rendelet 8. mellékletében foglaltak szerint képzéseikről szolgáltassanak részletes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztériumnak.

A statisztikai célú adatszolgáltatás minden képzést folytató számára eddig is kötelező előírás volt. Többségében azonban rá se hederítettek az érintettek, és ezt büntetlenül tehették. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény azonban új helyzetet teremtett, mert a 32. §-a felhatalmazta a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, hogy közigazgatási bírsággal sújtsák azokat az adatszolgáltatókat, akik képzéseikről, közte a belső képzésekről nem vagy nem pontosan, esetleg késve szolgáltatnak statisztikai célú adatokat. A statisztikai törvény úgy rendelkezik, hogy az elkövetett jogszabálysértéstől függően százezer forinttól kettőmillió forintig terjedő bírság is kiszabható. A hatóság pedig él a felhatalmazással. Az eddigi bírságok viszonylag szerény mértékűek voltak, köszönhetően az új és szokatlan jogszabályi környezetnek. Idén január 1-től a bírság kiszabása során a hatóság mérlegelhet, s az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegéről.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.