Internetadó: útdíj a digitális országúton is

GerendyZoltanA jövő évre tervezett adóváltozásokat (is) tartalmazó, kedden nyilvánosságra került törvényjavaslat társadalmilag és gazdaságilag egyik legérzékenyebb eleme a 2012 nyarán bevezetett távközlési adó kiegészítésének szánt, az internetes adatforgalom után általánosan fizetendő 150 forint/gigabyte nagyságú adótétel. A BDO Magyarország álláspontja szerint egy ilyen adótétel általános bevezetése jelentős hátrányokat okoz a társadalom és a gazdaság számtalan területén, ugyanakkor messze elkerüli az adó bevezetésének valódi célját: az interneten jelentős bevételeket elérő vállalkozások megfelelő adóztatását. „Egy megfelelően fókuszált és jól előkészített, az internetes adatforgalmon alapú adó (úgynevezett byte adó) az útdíjhoz hasonlóan eredményesen bevezethető az internet minden pozitív társadalmi tulajdonságának megtartása mellett” – hangsúlyozza Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország vezető adótanácsadó partnere. Hozzátette, elengedhetetlen azonban, hogy az internetes „útdíjat” csak az fizesse, aki ténylegesen üzleti célra használja a „digitális országúton”, és ne az, aki csak a járdán sétál és kirakatokat néz, vagy éppen az út mentén kirándul.

Ahhoz, hogy egy ilyen új adó az aktuális költségvetési célok mellett a kitűzött kormányzati politikai és társadalmi célokat is elérje, vagy azokat legalább ne akadályozza, a BDO véleménye szerint néhány érdemi módosítás szükséges. A lakossági előfizetők teljes kihagyása a tervezett adó hatálya alól. Az internet ebben a fogyasztói körben ugyanis elsődlegesen tudást, gyors ismeret- és információszerzést valamint kikapcsolódást jelent, nem pedig adóztatható jövedelmet vagy fogyasztást. A vállalkozói internetfelhasználók bevonása a tervezett adónem alá, különös figyelemmel az alábbi szempontokra: legyen felső korlátja az adónak (lásd tranzakciós illeték elve), vegye figyelembe a szolgáltatás jellegét (teljesen eltérő internetes adatforgalmat produkál egy általános kkv, például egy több száz fejlesztőt vagy munkavállalót foglalkoztató szoftverfejlesztő és-szolgáltató, mint egy szolgáltatóközpont (ssc) vállalkozás), legyen figyelemmel az esetlegesen fizetendő (szintén a közelmúltban bevezetett) reklámadóra, amelyet internetes reklámok esetén már fizetnek az érintett vállalkozások, a környező országokhoz képest (ahol még nincs ilyen adó) ne jelentsen azonnali adózásbeli versenyhátrányt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Máshol így működik az e-jegyrendszer V.

sze okt 22 , 2014
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a napokban írta alá a fővárosi elektronikus jegyrendszer kiépítésére és üzemeltetésére vonatkozó szerződést. Sorozatunkban az elektronikus jegyrendszer működésének külföldi példáit mutatjuk be. Brüsszelben 2008-ban kezdték lecserélni a mágnescsíkos papírjegyeket és bérleteket arcképes, névre szóló plasztikkártyákra, amelyeket elég 5-10 cm-re közel helyezni a leolvasókhoz, amelyek hangos […]
metro

És még ez is...