Október 15-én ünnepeltük a magyar internetezés napját: 1991-ben ezen a napon kapcsolódott a netre a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének első számítógépe. Ekkor jött létre az első magyar internetcím, a sztaki.hu, a 192.84.225.1 „történelmi” ip-címen. A következő néhány évben még csupán az akadémiai és az egyetemi szféra kapcsolódhatott az internetre. A kereskedelmi internetszolgáltatásra még éveket kellett várni: a Matáv 1997-ben vette fel kínálatába a betárcsázós, modemes internethozzáférést. A készülékkel faxolni is lehetett, egyetlen megabájt letöltése – modemtől függően – másfél perc és három perc közötti időt vett igénybe. Ehhez képest dupla sebességet hozott az ISDN-kapcsolat, majd az ezredfordulón jött az ADSL, amely 384 kbit/s letöltési sebességről indult, ami a ma elterjedt sebességeknek csak a töredékét jelentette. 2001-ben már 133 ezer vezetékes internet-előfizetője volt a Matávnak, ami azért volt nagy dolog, mert egyetlen év alatt negyven százalékkal nőtt a netezők tábora. A vezetékes internetezésben az áttörést 2004 hozta el, amikor az ADSL tömegtermékké vált, majd 2005 környékén új lendületet adott, hogy a kábeltelevíziós hálózatokon is elérhetővé vált az internet-szolgáltatás.
És még ez is...
-
2017. október 20.
Deutsch: a digitalizáció az egyik legfontosabb „személyes közügy”
-
2015. május 8.
Brüsszel egységes digitális piacot akar II.
-
2013. február 28.
Az internet lett a legfőbb vásárlási tanácsadó
-
2015. augusztus 22.
Gőzerővel épül a Digitális Magyarország
-
2014. augusztus 15.
Internetes szavazáson döntik el az új bécsi metróvonal színét
-
2018. december 9.
Fellélegezhetnek a Vodafone-osok