Digitális Rosszlét Program: Magyarország olyan lassan fejlődik, hogy tovább nő a hátrányunk

Magyarország a 28 uniós tagállam között összességében a 23. helyen állt 2017-ben, ami azt jelenti, hogy a 2015-ös 21. és a 2016-os 20. helyezést sem voltunk képesek megtartani. Az elmúlt néhány évben átlagos ütemben fejlődött az ország a digitalizáció tekintetében, ami kevés a felzárkózáshoz.

Az Európai Bizottság digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója (DESI) szerint Magyarország viszonylag jól teljesít az összekapcsoltság területén (18. hely), ami a nagy sebességű és szupergyors szélessáv elterjedtségének köszönhető. A magyar internetfelhasználók általában sokféle online tevékenységet végeznek. Az internetes szolgáltatások használatát illetően Magyarország eredménye meghaladja az uniós átlagot (12. hely). A magyar internethasználók 84 százaléka használ közösségi hálózatokat, ami a második legmagasabb arány az EU-ban (uniós átlag: 65 százalék), 85 százalék olvas online híreket (EU: 72 százalék) és 59 százalékuk bonyolít le videohívásokat (EU: 46 százalék).

A humán tőke területén Magyarország eredménye elmarad az átlagtól (21. hely), mivel a lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel, és alacsony a természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika területén végzett hallgatók száma. Bár az információs és kommunikációs technológiák üzleti használata javult, a magyar vállalkozások még távol állnak attól, hogy maximálisan kihasználják a digitális lehetőségeket (25. hely). A helyzet valamelyest javult a digitális közszolgáltatások terén, beleértve az e-egészségügyet is, azonban Magyarország továbbra is jóval az uniós átlag alatt szerepel ezen a területen, olyannyira, hogy a téren az utolsó előtti, 27. helyet sikerült elérnünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.