Az átlagmagyar százezer forinton ül

Közel százezer forint bevételhez juthatna az átlag magyar, ha felesleges tárgyait eladná. A Vatera és az eNET felmérése szerint ez közel hárommillió embert érint, ennyien vannak ugyanis azok, akik az otthonukban felhalmozott tárgyakat nem szokták eladni, inkább elajándékozzák vagy kidobják, esetleg őrizgetik. A felmérés szerint a használt tárgyak eladásának első számú színhelyévé az internet (93 százalék) vált, az offline értékesítési csatornák iránt egyre kisebb az érdeklődés, bár a válaszadók harmadának (36 százalék) az ismeretségi körében még gazdára talál egy-egy fölösleges holmi. „A felmérésből kiderült, hogy sokak számára jelent nehézséget a tárgyak valós értékének meghatározása. Számukra jó hír, hogy az eladási ár akár lényegesen magasabb is lehet, mint ahogy azt elsőre gondolnák. Az online értékesítési csatornákon egyszerűen képet kaphatunk arról, hogy egy adott terméktípust körülbelül milyen áron tudnánk eladni, és magát az adásvételt is könnyen lebonyolíthatjuk. Emellett akár aukciót is indíthatunk, ebben az esetben az érdeklődők egymásra licitálnak majd, így a piac beárazza a terméket” – mondta Szanitter Áron, a Vatera vezetője.

A kutatás szerint a felesleges tárgyakkal rendelkező netezők harmada (32 százalék) meg szokta tartani, őrizgeti használaton kívüli tárgyait. Ennek legjellemzőbb oka az, hogy nincs szívük megválni a régi kincseiktől (66 százalék), illetve, úgy gondolják, hogy azok biztosan jók lesznek még valamire (66 százalék). Ezek mellett további fontos szempont, hogy többnyire úgy vélik, nem hozna számukra annyi bevételt az adásvétel, hogy megérje a vesződséget (42 százalék). Ugyanakkor összességében a netezők negyven százaléka állította, hogy szívesen eladja a feleslegessé vált tárgyait, és 19 százalékuk gondolja úgy, hogy vannak olyan tárgyai, amelyek eladásából jelentős extra jövedelemhez jutna. Mindemellett a válaszadók szerint a régiségek, antik tárgyak, festmények (69 százalék) és a gyűjtemények (62 százalék) értéke nő a leginkább az idő múlásával, vagyis ezek azok a holmik, amiket érdemes évekig őrizgetni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Így vernek át a trükkös csalók II.

ked jún 19 , 2018
ShareTweetPinShareA Telenor összegyűjtötte a magyar mobilhasználókat érintő leggyakoribb csalástípusokat, és az ellenük való védekezési lehetőségeket. 2. csalástípus: Gyakori, hogy a csalók arra hivatkoznak, hogy a 2017-ben életbe lépett előírásoknak megfelelően szeretnének beazonosítani egy feltöltőkártyás ügyfelet, és bizalmas adatokat próbálnak kiszedni belőlük. Általában az így kapott információk birtokában is részletre vásárolnak […]
Telenor

És még ez is...