A magyar cégek többsége maga üzemelteti az informatikát

red-cloudA felhőre való érettség szempontjából a vállalatok különbözőek: vannak olyanok, amelyek még csak most léptek a digitalizálódás útjára, és az it menedzselését tekintve egyelőre a konzervatívabbak közé tartoznak, vagyis saját házon belül oldják meg ezeket a feladatokat. Vannak olyan cégek, amelyek a céges it-rendszerek bizonyos szeletét (jellemzően az infrastruktúrájuk bizonyos elemeinek üzemeltetését) engedik csak a felhőbe költöztetni; és végül vannak olyan vállalatok is, amelyek azontúl, hogy a teljes infrastruktúrájukat a felhőbe helyezték, még üzletileg kritikus alkalmazásokat is software-as-a-service (SaaS) alapon használnak.

A T-Systems Magyarország mintegy 400 céggel készített tavalyi kutatásából az derül ki, hogy Magyarországon a legelső csoport, vagyis a hagyományos (on-premise) alapon működő vállalatok vannak egyelőre túlnyomó többségben. Nem csoda, hiszen a felhővel szembeni ellenállást gyakran maga a cég it-vezetője erősíti fel, attól tartva, hogy a saját hatásköre csorbul azzal, ha egy külső szolgáltató kezébe kerülnek az it-üzemeltetés kérdései. Pedig korántsem erről van szó: a CIO-kat és az informatikai személyzetet nem váltja ki a felhő, hanem inkább átalakítja a szerepüket, és sokkal inkább arra szorítja őket, hogy az adott cég fő tevékenységi köréhez közel eső kérdésekben ajánljon az it részéről megoldási javaslatokat, és innovatív ötletekkel segítse cége sikerre jutását. Teheti ezt azért, mert a felhőbe költöztetést követően a szolgáltatási szint megtartása többé nem az ő feladata, mint ahogyan a cég munkatársai által használt alkalmazások mögötti infrastruktúra technológiai naprakészségének folyamatos biztosítása sem.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Végre akadálymentes a Budapest Portál

sze ápr 8 , 2015
ShareTweetPinShareA főváros hivatalos honlapja, a Budapest Portál folyamatos fejlesztése újabb állomásához érkezett: az oldal szinte teljes mértékben akadálymentessé vált, megszerezve az ISO 40500 akadálymentességi szabvány (WCAG 2.0) „A” megfelelőségi szintjét. A szabványnak való megfeleléssel a portál tartalma széles körben elérhető a különböző fogyatékkal élő – vak, gyengénlátó, siket, nagyothalló, mozgássérült […]

És még ez is...