A diákok többsége a virtuális valóságban tanulna

A Telenor Magyarország idén tavasszal bővítette ki az öt hazai iskola 350 diákjának bevonásával zajló, a közoktatás fejlesztését célzó Hipersuli projektjét a virtuális valósággal (virtual reality, VR). A törökbálinti Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola hipersulis diákjai a kísérleti program keretében jelenleg vizuális kultúra tanórákon használhatják a virtuálisvalóság-sisakokat. A kutatás eredménye érdekes: egy technológia, amit nem a szórakozáson, hanem az oktatáson keresztül ismertek meg a diákok – és oktatási célokban is gondolkoztak tovább.

A VR-technológia fogadtatásáról felmérés is készült, ennek eredményei szerint a törökbálinti diákok 71,3 százaléka az iskolai program keretében próbált ki életében először virtuális valóságot használó eszközt, míg 23,7 százalékuk már kipróbált hasonló eszközt valamilyen boltban vagy áruházban. Saját bevallásuk szerint csupán a diákok 3,8 százalékának van valamilyen virtuális sisakja otthon. A diákok 97,5 százaléka szívesen használná a virtuális valóságot a kísérleti tanórákon kívül is: a diákok visszajelzései alapján a legtöbben történelmi tanulmányaiknál vennék hasznát a technológiának, például régi városok, csaták helyszínét szemlélhetnék meg valósághű formában. Emellett földrajz-, és biológia órán használnák sokan a vr-sisakot, hogy természeti csodákat, különleges helyszíneket szemléljenek meg.

A virtuális valóságot használó ismeretterjesztő alkalmazások kipróbálása után a diákok 48,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy teljesen bele tudta élni magát a látott eseményekbe, ugyanakkor végig tudatában volt, hogy egy osztályteremben ül. A diákok 46,3 százaléka is hasonlóképpen nyilatkozott, ám ők kiemelték, hogy a sisakkal a fejükön elvesztették a kapcsolatot a külvilággal. Csupán a diákok 2,5 százaléka nem tudta élvezni a virtuális valóságot. A gyerekek hetven százaléka olyan élethűnek találta a virtuális valóságban zajló eseményeket, hogy meg akarta érinteni az ott látható tárgyakat. Ugyanakkor 38,8 százalékukat meg is ijesztette a virtuális világ élethűsége, harminc százalékuk hátra is hőkölt annak láttán. A diákok 17,5 százaléka saját bevallása szerint félt, tíz százaléka pedig szédült a vr-sisak használata közben. A törökbálinti hipersulis diákok többsége (61,3 százalék) úgy gondolja, hogy a virtuális valóság egy olyan lehetőség, amellyel új dolgokat ismerhet meg, 26,3 százalékuk szerint pedig a technológia a szórakozás és játék egy új formája, veszélyesnek, addiktívnak pedig 6,3 százalékuk tartja azt. A gyerekek 66,3 százaléka már most is élne a lehetőséggel, ha módja volna arra, hogy az órai munkába otthonról, vr-sisakban csatlakozzon be ahelyett, hogy be kell menni az iskolába, 18,8 százalékuk azonban csak alkalomszerűen élne a lehetőséggel. A diákok 12,5 százaléka jelezte, hogy számára a modern technológiánál fontosabb a közösség, és az osztálytársakkal való személyes kapcsolat.