Október 15-én ünnepeltük a magyar internetezés napját: 1991-ben ezen a napon kapcsolódott a netre a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének első számítógépe. Ekkor jött létre az első magyar internetcím, a sztaki.hu, a 192.84.225.1 „történelmi” ip-címen. A következő néhány évben még csupán az akadémiai és az egyetemi szféra kapcsolódhatott az internetre. A kereskedelmi internetszolgáltatásra még éveket kellett várni: a Matáv 1997-ben vette fel kínálatába a betárcsázós, modemes internethozzáférést. A készülékkel faxolni is lehetett, egyetlen megabájt letöltése – modemtől függően – másfél perc és három perc közötti időt vett igénybe. Ehhez képest dupla sebességet hozott az ISDN-kapcsolat, majd az ezredfordulón jött az ADSL, amely 384 kbit/s letöltési sebességről indult, ami a ma elterjedt sebességeknek csak a töredékét jelentette. 2001-ben már 133 ezer vezetékes internet-előfizetője volt a Matávnak, ami azért volt nagy dolog, mert egyetlen év alatt negyven százalékkal nőtt a netezők tábora. A vezetékes internetezésben az áttörést 2004 hozta el, amikor az ADSL tömegtermékké vált, majd 2005 környékén új lendületet adott, hogy a kábeltelevíziós hálózatokon is elérhetővé vált az internet-szolgáltatás.
És még ez is...
-
2018. szeptember 12.
ITM: a kormány, ahol tud segít… most épp a digitalizációban
-
2012. március 29.
Lassan vége az ingyenes tartalomszolgáltatásnak
-
2018. szeptember 3.
A csehek sokkal többet vásárolnak online, mint mi magyarok
-
2015. szeptember 13.
A ZyXEL az otthoni hálózatokat tökéletesítené
-
2020. március 15.
Tíz gigabájt plusz mobilnetet ad mindenkinek a Magyar Telekom
-
2012. szeptember 27.
A fél ország digitális analfabéta