Máshol így működik az e-jegyrendszer VIII.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a napokban írta alá a fővárosi elektronikus jegyrendszer kiépítésére és üzemeltetésére vonatkozó szerződést. Sorozatunkban az elektronikus jegyrendszer működésének külföldi példáit mutatjuk be.

Bukarestben a metrót és a felszíni közlekedést két külön vállalat üzemelteti, ezért a jegyrendszer is különbözik. A Metrorex által üzemeltetett bukaresti metróban 1995 óta mágneses beléptető kártyás rendszer működik, amelyet 2000-ben újítottak fel. Az utasok két és tíz utazásos vagy egész napos mágneses kártyát válthatnak. Egy utazás két lejbe (140 forint) kerül, a tíz utazásos kártya ára 15 lej (1045 forint). Az egész napos jegy hat lejbe (418 forint) kerül. Emellett két típusú bérlet létezik, a 62 belépésre feljogosító havi bérlet, amelynek ára ötven lej (3480 forint), a korlátlan belépésre feljogosító havi bérlet hatvan lej (4176 forint) — írja az MTI.

Az autóbuszokra, trolibuszokra és villamosokra a felszíni közlekedést üzemeltető RATB által kibocsátott mágneses kártya érvényes. Az utazási díj kifizetése mellett a kártyát is meg kell vásárolniuk az utasoknak. A legelső megvásárláskor a kártya 1,6 lejbe (112 forint) kerül. A kártyára az utas által tetszőlegesen kért és kifizetett pénzösszeget töltik fel, amiből a járművekre felszerelt jegykezelő automaták minden utazás alkalmából 1,30 lejt (90 forint) vonnak le. Ennyi ugyanis egy utazás ára. A RATB névre szóló és név nélküli mágneses kártyát egyaránt kibocsát. A felszíni tömegközlekedésben az egy vonalra érvényes havi bérlet harminc lejbe (2088 forint), a két vonalra érvényes bérlet 35 lejbe (2436 forint), a valamennyi vonalra érvényes havi bérlet pedig ötven lejbe (3480 forint) kerül. (Folytatjuk.)